Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor: ennek minden román örülni fog
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
Demján Sándor a takarékszövetkezetekről szóló törvény céljával igen, de a cél megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseivel, s az ennek nyomán a későbbiekben bekövetkező lehetséges változásokkal nem ért egyet.
A kormányfő pénteken levélben válaszolt Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke által írt korábbi levélre. A miniszterelnöki válaszlevélben, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el az MTI-hez, Orbán Viktor kiemelte, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló, az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt intenzív munka, több hónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van azzal az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul.
De mit válaszolt Orbánnak Demján?
Demján Sándor hétfői levelében kiemelte: a tagszervezeteiknek – az Alaptörvényben biztosított alapjogaik szempontjából – kiemelten fontos, hogy megfelelő garanciákkal, az állam részéről történő írásos kötelezettségvállalással alátámasztottan legalább „legyen biztosított, hogy az OTSZ a Magyar Postához hasonlóan, névértéken jegyezhessen annyi részvényt a Takarékbankban, amelynek nyomán ismételten megvalósul a szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdona.”
Az OTSZ elnöke ehhez kapcsolódva felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényben rögzítettek szerinti, a Magyar Posta általi névértéken történő jegyzéséhez hasonló további 100 milliárd forint tőke hatása nyomán a szövetkezeti hitelintézetek tulajdoni részesedése a rendszer egészében 30 százalék alá csökken. A levelében megfogalmazottak alapján ezzel a miniszterelnök sem érthet egyet – írta Demján Sándor. Az OTSZ elnöke a továbbiakban arra kéri a miniszterelnököt, hogy biztosítsák a visszavásárlás lehetőségét a szövetkezeti hitelintézeteknek arra az esetre, ha a magyar állam a szektorban lévő pozícióit értékesíteni kívánja.
„Ehhez a magyar állam biztosítson tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét a szövetkezeti hitelintézeteknek, megteremtve ezáltal annak a lehetőségét, hogy a Takarékbank és a szektor továbbra is a szövetkezeti hitelintézeteken keresztül magyar, szövetkezeti tulajdonban maradjon, az ne kerüljön a szektoron kívüli, esetleg külföldi személy(ek) tulajdonába” – írta Demján Sándor a miniszterelnöknek írt válaszlevélben.
Mit akarnak a takarékok?
Az OTSZ elnöke arra is kitér a válaszában, hogy a Takarékbank új elsőbbségi részvényeihez továbbra is a Takarékbank alapszabályában a szavazatelsőbbségi részvényekhez jelenleg biztosított jogosítványok társuljanak. Azt is indítványozza, hogy az Integrációs Szervezet igazgatóságában és felügyelőbizottságában legyen biztosított a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő, többségi képviselete (3 főből 2 fő), az általuk jelölendő személyek útján, és a szövetkezeti hitelintézetek többségi képviselete érvényesüljön a Takarékbank közgyűlése által választandó vezető testületekben is.
Demján Sándor szerint legyen biztosított a szavazati jog szabad gyakorlása az által, hogy az MFB nem él a törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben a Takarékbank közgyűlésén a szövetkezeti hitelintézet nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad. Az OTSZ elnöke végezetül biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egy konszolidált gazdasági szereplőtől elvárhatóan tiszteletben tartják a törvényt, s tagjaik ezután kialakításra kerülő véleményének ismeretében be is fogják azt tartani. Ugyanakkor kiemelten fontosnak ítélte, a köztársasági elnök alkotmányos kifogásaira épülő azon megállapítását, hogy a törvénnyel nem ért egyet – írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a miniszterelnöknek.