Az Orbán-kormány elmúlt három évében rendszerváltoztatás értékű reformfolyamat zajlott, melynek a törvényhozás volt a legfontosabb motorja, illetve terepe – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Lakiteleken. A fideszes politikus szerint nem maradt tulajdonképpen „egyetlen olyan szeglete sem” az életünknek, amelyet ne alakítottak volna át.
A nagy átalakítást, az ország, az államélet szinte minden szegletének a reformját gyakorlatilag befejeztük - hangsúlyozta a házelnök a Kárpát-medencei Szabadegyetem plenáris ülésén, a népfőiskola Kölcsey-házában tartott előadásában. Kövér László reményét fejezte ki, hogy ez lesz a legsikeresebb ciklusa a rendszerváltoztatás óta eltelt időszaknak. A fideszes politikus szerint nem maradt tulajdonképpen „egyetlen olyan szeglete sem” az életünknek, amelyet ne alakítottak volna át. „Uram bocsá', imitt-amott nem forgattunk volna fel fenekestül” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az alaptörvénytől kezdve az oktatási rendszeren, a munka világán át, a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a rendvédelem területét érintve egészen a nemzetpolitikáig sok területen megtörténtek az átalakítások. Az Országgyűlés 1099 törvényt és országgyűlési határozatot fogadott el az elmúlt három évben – számszerűsítette a törvényalkotás munkáját a házelnök. Ha csak a mennyiséget nézzük, nemcsak az elmúlt 23 év tekintetében minősíthető számszerű rekordnak, hanem talán egyfajta Guinness-rekordnak is minősül – fűzte hozzá Kövér László. A házelnök szerint az átalakítás minőségét „az idő fogja eldönteni”.
Az állam szinte minden területén csőd közeli állapotokat találtunk a választások után – utalt 2010-re Kövér László, hozzátéve, hogy „ehhez képest nem nagy kunszt jobbat alkotni”. Álláspontja szerint, a törvényalkotás nem követett el olyan hibát, ami „látványosan cáfolhatóvá tenné” a célok elérését, és „az ellenzék ezért nem tud igazán mivel kampányolni”. Szét kell nézni a világban, akkor lehet látni, hogy miközben nagyon komoly „érdeksérelmeket” okoztak, egy-két kivételtől eltekintve sikerült békében elfogadtatni a társadalommal a változásokat- mondta. Kövér László visszaidézte 2010-et, amikor a kormány folytathatta volna a megelőző kormányok politikáját, és gazdaságilag Európai Unióban ez volt az elvárás. Felidézte, hogy 500 milliárd forintos hiány „tátongott” a költségvetésben, plusz az unió által előírt 4,3 százalékos államháztartási hiány. Az új kormány tett „egy tétova kísérletet”, hogy Brüsszellel megértesse: a Bajnai-kormány által vállalt 4,3 százalékos hiánycél hazugság, „amiben ők is cinkosok voltak”. De nem engedtek a 4,3 százalékból, „így kényszerültünk a gazdasági szabadságharcra, és unortodox eszközökhöz nyúltunk” – mondta.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A modern történelem során először parlamenti elnökök a világ különböző részeiről egyhangúlag jelölnek egy rendkívüli vezetőt – derült ki az MTI-hez eljuttatott levélből.
Az építész-asztalos házaspár, Rónai Ruxandra és Szekeres Dávid különleges vállalkozásba kezdett: bútormentő szolgálatot indított. Vágyuk, hogy ötletük globális közösségi mozgalommá szélesedjen.
Április után csatlakozhatna a másik bajszos szarhoz, hogy valamelyik kisebb mesterséges tó partján figyeljék az úszót.
Magyarország nagyon sokan veszíthet áprilisban, és hatalmas a tét.
De majd a Kiegyezéshez és a Rendszerváltáshoz mérhető jelentőséggel bíró Tisza-szétáradást követően Radnai Márk és csapata kitalál valami találóbbat a tankönyvekbe.
Minden idők legfiatalabb nagymesteréről Oscar-jelölt rendező készített dokumentumfilmet; A sakk királynője február 6-ától a Netflixen látható.
A Cash Talk Extra legújabb adásában Ukrajna gazdasági helyzete és a nyugati pénzügyi támogatások valódi tétje kerül terítékre.
