A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentés hatásával magyarázta a kedvező adatot.
A háztartási energia ára februárban 7,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az elektromos energia és a vezetékes gáz árában teljes egészében megjelent a 10 százalékos csökkentés – erősítette meg a KSH. A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006 május-júniusban – mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette: a rezsicsökkentés nyomán jelentkező áram- és gázszámlák hatása már érvényesült a februári inflációban, a budapesti távhőszolgáltatásnál jelentkező csökkenés egy tétele még ezután, márciusban lesz érezhető, de annak hatása már viszonylag csekély lesz.
A havi maginfláció februárban 0,4 százalékosra lassult a januári 0,5 százalékról, a 12-havi, szintén 0,1 százalékponttal, 3,6 százalékra lassult. A nyugdíjas fogyasztóiár-index egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkent, 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőtt. Februárban az élelmiszerek ára egy hónap alatt nem változott, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,1 százalékkal drágultak. Ugyanakkor 2,4 százalékkal csökkent az étolaj, 2,2 százalékkal a sertéshús, 1,9 százalékkal a tojás ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt. A legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, a dohányáruknál az árváltozás a jövedéki adó mértékének emelkedésével függ össze.
Az egyéb cikkek közül a járműüzemanyagok 3,1 százalékos drágulását mérte a KSH. Kisebb mértékű, 0,7 százalékos áremelkedés következett be a szolgáltatásoknál, de Minary Borbála felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások január-februárban 23,2 százalékkal drágultak decemberhez képest, ami nagyrészt a tranzakciós díjtételekkel magyarázható. A tartós fogyasztási cikkeknél átlagosan 0,1 százalékos, míg a ruházati cikkeknél 1,7 százalékos árcsökkenés történt egy hónap alatt. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében a 10 százalékos volt az árcsökkentés, ami teljes egészében megjelent az árindexben. A szén és a brikett viszont 5-6, a tüzifa 4,7 százalékkal drágult februárban.
Tavaly februárhoz képest az élelmiszerek drágulása a januári 5,8 százalékról 4,1 százalékra lassult. Ezen belül viszont 14,7 százalékkal drágult a liszt, 14,1 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 10,7 százalékkal a sertészsiradék. 10,6 százalékkal a tojás és 9,2 százalékkal az étolaj. A cukor ára 6,9 százalékkal csökkent. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal nőtt a szeszes italék és a dohányáruk ára, amiből a dohánytermékek drágulása 27,4 százalékos, a szeszes italoké 5,3 százalékos volt. Az üzemanyagok az átlagnál szerényebben, 2,3 százalékkal drágultak. Miközben a szolgáltatások átlagosan 3,5 százalékkal drágultak, a szemétszállításnál 7,5, a helyi tömegközlekedésnél 5,5 százalékos volt az áremelkedés. A ruházati cikkek 0,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 2,3 százalékkal kerültek kevesebbe mint egy évvel korábban.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Persze csak azoknak fáj ez, akik Magyarország vesztére törnek.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
