Nyilvánosak a középiskolai felvételi eredmények

Nyilvánosságra hozták szerdán az oktatas.hu oldalon az idei középiskolai írásbeli felvételi eredményeket. A négy évfolyamos intézményekbe jelentkezőknél jelentős a javulás, míg a hatosztályos iskolákba pályázók a tavalyinál rosszabb eredményeket értek el. A portálon olvasható összegzésből az derül ki, hogy a nyolc évfolyamos intézményekbe jelentkező diákok átlagpontszámában némi javulás tapasztalható, a tavalyi 48,7-ről 49,1-re nőtt. A felvételizők magyarból jobban teljesítettek az írásbeliken, míg matematikából rosszabb eredményt hoztak. A hat évfolyamos iskolákba pályázók eredményei rosszabbak az előző évinél, az összesített átlagpontszám 65,6-ról 60,3-ra csökkent. Magyarból és matematikából az idén egyaránt gyengébben teljesítettek a diákok.

Jelentős a javulás a négyosztályos középiskolákba jelentkezőknél, ahol az összátlagpontszám 61,4-ről 71,5-re nőtt. Az eredmények magyarból nagyobb, matematikából kisebb mértékben javultak. Az idén 9. évfolyamra 59 300-an, a hat évfolyamos gimnáziumokba csaknem 6000-en, a nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig mintegy 4600-an jelentkeztek. A 9. évfolyamra írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények száma 475 (az intézmények 45,8 százaléka), a hat évfolyamos gimnáziumoké 66 (az ilyen tanulmányi területet is meghirdető gimnáziumok 47,5 százaléka), a nyolc évfolyamos gimnáziumok száma 56 (az ilyen tanulmányi területet is meghirdető gimnáziumok 62,2 százaléka) volt. A vizsgákat január 18-án és 19-én tartották.

A nyolc és a hat évfolyamos gimnáziumok, valamint a 9. évfolyamra történő beiskolázás központi írásbeli vizsgáit a magyar nyelvi és a matematikai kompetenciákat mérő, központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárásrend szerint kellett megszervezni. A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készültek azoknak, akik nyolc évfolyamos gimnáziumba, hat évfolyamos gimnáziumba, illetve a középiskola 9. évfolyamára jelentkeznek. A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok állították össze. A magyar nyelvi és matematikai központi feladatsorok elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mértek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középiskolai eredményes továbbtanuláshoz szükségesek.