A 2014-2020 közötti uniós források legalább felét közvetlen gazdaságfejlesztésre, ezen belül a kis- és középvállalati szektor fejlesztésére kell fordítani, szemben a most befejeződő hétéves ciklus 16 százalékával – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára konferencián kedden.
A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó budapesti rendezvényén az államtitkár kijelentette: olyan fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság, ahol a multinacionális cégek, illetve a nagyvállalatok a kutatás-fejlesztés révén egyre nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, és ehhez a folyamathoz szükséges felzárkóznia a kkv-szektornak.
Cséfalvay Zoltán értékelése szerint a január elsejétől belépő új adók, a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) egyaránt lehetőséget ad a kkv-szektor adóterheinek jelentős csökkentésére. Hozzátette: a két adóforma egyenként évenként 25-30 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.
A vállalkozásokat segíti a munkahelyvédelmi akcióterv is, amely összesen 300 milliárd forinttal javítja a vállalkozások helyzetét – jelezte az államtitkár. Hozzátette, a kormány úgy alakította át az adórendszert, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelte, miközben a fogyasztási típusú adókat növelte. Az adórendszer lényegi átalakítása befejeződött, így 2013-tól a „végleges formájú adórendszer működik” – közölte az államtitkár.
A kkv-szektor problémáit elemezve, első helyen a képzés-szakképzés kérdését említette. Úgy tűnik, hogy a duális képzés adta lehetőségekkel a nagyvállalatok már élnek, a kkv-szektor viszont nem – magyarázta Cséfalvay Zoltán, és azzal érvelt: azok a kis és közepes vállalatok, amelyek nem költenek szakmunkásképzésre, ne panaszkodjanak arra, hogy nincs elegendő szakmunkás. Emlékeztetetett arra is, hogy a kkv szektort hátrányosan érinti a lánctartozás, és a fekete-szürke gazdaság által okozott versenyhelyzet negatív hatása.
Az államtitkár szerint a felsőoktatásból hiányzik a vállalkozási ismeretek tanítása, míg Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke, a konferencia bevezetőjében arról beszélt, hogy vissza kellene hozni a politikai gazdaságtan tárgyat a felsőoktatásba, hiszen ilyen tantárgyat a világ nagy egyetemein, így a Harvardon is tanítanak.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Tisztelt Asszonyom! Ügyvédet perrel fenyegetni olyan, mint szakácsot a főzéssel.
Ma megint okosabbak leszünk picivel.
