Orbán: A parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni

„Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is” – mondta az IFM-tárgyalások menetrendjéről a miniszterelnök kedden, a Hír TV Rájátszás című műsorában. Orbán Viktor leszögezte, az IMF feltételeinek azt a részét tudják elfogadni, amelyről „hisszük mi, magyarok, hogy ha azt megtesszük, akkor az jobbá teszi Magyarországot”. A vagyonadót és az ingatlanadót – mint a valutaalap lehetséges feltételeit – firtató felvetésre úgy vélekedett: szerinte az nem segítené az országot ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami benne van.

A kormányfő beszélt arról is: Európa néha egy múzeumra emlékezteti, ugyanis a mostani válsághelyzetet azokkal az eszközökkel próbálja kezelni, amelyeket a múltban használt, ám ezek már nem működnek. Magyarország viszont „nem szerénykedett” olyan megoldásokat kitalálni, amelyek nem a múlthoz tartoznak, hanem a jövőt építik: ilyen volt a bankadó, a multiadó, most pedig bevezeti a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket — sorolta, hozzátéve: utóbbi szerinte sokkal jelentősebb, mint azt gondolják. A következő egy-két év érdekes kérdésének tartja, hogy ez az új teherforma mennyire képes válságkezelő eszközként, illetve a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevételeként szolgálni.

A tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) való kiterjesztése a kabinet szerint logikus, szükséges és elkerülhetetlen — jelentette ki Orbán Viktor. Arra a kérdésre, van-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha mégsem terjeszthetik ki az illetéket a jegybankra, azt válaszolta: Magyarországot a magyarok kormányozzák, „ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz”. „A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni” — felelte arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az Európai Központi Bank vagy az IMF megvétózza az MNB megadóztatását. A kormányfő kizártnak nevezte, hogy a pénzintézetek teljesen áthárítsák az illetéket az emberekre. Kitért az államadósság szintjére is, bűnténynek, Magyarország elleni merényletnek nevezve, hogy 2002 és 2010 között jelentősen nőtt annak mértéke. 

Arra a kérdésre, az IMF-tárgyalások közeljövőbeli elkezdése értékelhető-e úgy, hogy az ellene szervezett nemzetközi puccskísérlet megbukott, a kormányfő azt felelte: „nekem nem személyes ellenségeim vannak”, de például a bankadó „fáj valahol”, s azoknak a nagyrészt külföldi nagytőkéscsoportoknak, amelyeknek ez fáj, minden pénzt megér, hogy a magyarországi kurzust megváltoztassák, hasonlóan nagy telekommunikációs vállalatoknak, energiacégeknek. „Erre vezetem vissza leginkább azokat a kísérleteket, amelyek rendszeresen a kormány politikájának befolyásolására irányulnak” — mondta, kijelentve ugyanakkor, hogy azokat a csatákat, amelyeket „mi magunk robbantottunk ki a saját, szokásostól eltérő, innovatív intézkedéseinkkel, (...) megnyertük”. Megjegyezte, a januári békemenet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most is stabilan áll a lábán.

Azzal kapcsolatban, hogy míg az Európai Parlament a mostani romániai helyzetet nem vette napirendjére, addig Magyarországot „pellengérre állították”, Orbán úgy vélekedett: ennek az az oka, hogy az EP-ben az európai baloldal van többségben, vagyis ha akarnak, kikiálthatnak valakit bűnbaknak, de a legnyilvánvalóbb nemzetközi botrány esetén is eltakarhatják az ügyeket.