Schmitt: Ha az egyharmad fütyül, arra én nem fütyülhetek

Ez az asszó Schmitt Pali ellen borzasztóan sportszerűtlen,a köztársasági elnöktől sem szabad lehetetlent kívánni. Személyesen nem utazhatott vissza a múltba, hogy az olimpiai játékok körülményeit megtapasztalja, muszáj volt néki forrásmunkát használni, és becsületesen odaírta a végére, hogy az egészet honnan vette. Az ősmagyaroknál - és más népeknél is - szokásban volt a rituális királygyilkosság, baj esetén az uralkodót feláldozták, - libsik, komcsik tán komolyan gondolják, az államadósság el fog tűnni, a gazdaság be fog indulni, ha kitekerik a Schmitt Pali nyakát?!!

Uncsi ez az ajvékolás. Most elmondom, mi van és mi lesz. 1. Pali bácsi nem fog lemondani. 2. A Ti kedvetekért főleg nem fog lemondani. 3. Kussoljatok, MSZP-s férgek. 4. Ha majd Viktor úgy látja jónak, keresünk mást, de úgyis az lesz, amit MI akarunk, nem amit TI. 5. Szokjátok az ellenzéki létet, most ez így marad örökre.

Számomra az tűnik valószínűnek, hogy ha valakit az a megfoghatatlan "nulladik hatalom" megtámad, az csak arra törekedhet, hogy a legkevesebb veszteséggel menekülhessen. Még mindég nem látom be, hogy milyen módon lehet a mai, teljesen megváltozott felsőoktatási viszonyokat összevetni a rendszerváltást követő idők átmeneti világával. Akkoriban a szakdolgozatoknak (és a kisdoktori egy gyengébb szakdolgozatnak minősült, hiszen például pedagógiából az emberek 50%-a a kisdoktoriját úttörő mozgalomból írta. Két olyan ismerősöm is van, aki egymást követő évben a "hogyan segítem az örsi gyűlés levezetését?" témából doktorált) a követelményrendszere teljesen más volt. Volt az analizáló típusú szakdolgozat (egy vizsgálat, mérés és annak értékelése, vagy egy életszakasz leírása elemzése) és volt a szintetizáló típusú szakdolgozat, ez az adott tudományterületen megjelent jelentősebb szakirodalmak összegyűjtését és beidézését jelentette. Lehetőleg minél több elismert szakembertől összegyűjteni a fontosabb megállapításait és egységbe rendezni. Mivel a konkrét idézetet nem volt kötelező pontosan jelölni, semmi nem jelentett plágiumot, aminek a szerzőjét és forrását az irodalomjegyzékben feltüntettek. Smidt semmi mást nem csinált, mint ezt a típusú feladatot választotta. Ráadásul kiválóan csinálta, hiszen olyan, nálunk ismeretlen sportpolitikusok jövőképeit, felvetéseit idézte be, akik itthon teljesen ismeretlenek voltak. Ez egy kiváló fordító és gyújtó munka volt. Egy nagyon színvonalas gyűjtemény született így kisdoktori dolgozatként, a légmérvadóbb sportpolitikusok kiemelt fontosságú anyagainak gyűjteménye. Ez akkor, és az akkori elvek szerint nem csak megfelelő, de kiváló munka volt. Az senkinek nem tűnt fel, hogy ha Schmidt plagizálni akart volna, akkor felsorolta volna a forrásait az irodalomjegyzékben? Ha plagizálni akart volna és ezt tette volna, minimum gyenge elméjű lett volna, mert aki egy kicsit utána akar nézni, azonnal látja, hogy honnan származik a szöveg. Ez még senkinek nem jutott eszébe? Nem normális az a plagizáló, aki plagizál és feltünteti a forrást!!! Nyilvánvaló tehát, hogy nem plagizálás volt a cél, hanem a kitűnő szakemberek (egyébként több nyelven és más-más országban)megírt szövegéből egy szintetizáló mű szerkesztése. Ráadásul tényleg értékes mű született, hiszen enélkül esélye sem lett volna a honi sportszakembernek egy ilyen összefoglaló elolvasására, és egy összefoglaló is lehetett akkor kisdoktori dolgozat. Tehát a plágium vád ezért badarság, és csak az ehhez nem értők hangoztatják. A Köztársasági Elnök meg nem magyarázkodhat, mert nem! Csak azt nem értem, hogy a dolgozat témavezetője, vagy a konzulens, miért nem volt képes elmondani, amit itt leírtam. Ez valóban érthetetlen. Teccenek végre érteni? Tehát, aki plagizál, nem írja be a forrásait az irodalomjegyzékbe! Nem gondolják?

"...mit csinál rosszul köztársasági elnökként..." Hát, ha tényleg nem érti, akkor valóban nagy a baj...