Itt lenne az ideje egy kelet-európai NATO-főtitkárt választani – Kis-Benedek József a Mandinernek

2023. április 11. 13:35

Nem lehet még egyértelműen nyilatkozni, ki volt a felelős a szentpétervári robbantásért, belső ellentétek vannak Oroszországban, és csökkent a belső stabilitás. Oroszország NATO elleni támadásának nincs realitása, egy kelet-európai NATO-főtitkár megválasztása pedig korrekt lépés lenne. Mandiner Stratéga múlt heti vendége Kis-Benedek József korábbi katonai hírszerző, egyetemi tanár, az MTA doktora volt.

2023. április 11. 13:35
null
Pócza István
Pócza István

Robbantás történt egy szentpétervári kávézóban, ahol meghalt a népszerű orosz katonai blogger – Vladlen Tatarszkij –, és többen is megsérültek. „Nem lehet egyértelműen nyilatkozni arról, hogy ki volt a felelős a robbantásért” – kezdte a beszélgetést Kis-Benedek József. Szerinte a legegyszerűbb magyarázat az lenne, hogy az ukránok tették, azonban nem ezt tartja az egyetlen lehetséges és leginkább kézenfekvő szcenáriónak. Nagyobb esélye van talán annak, hogy

a belső ellentétek megnyilvánulása volt ez a leszámolás.

Véleménye szerint tapintható a konfliktus a Wagner-csoport (Oroszország zsoldoshadserege), illetve az orosz védelmi minisztérium között, ez a merénylet is arról árulkodik, hogy nincs minden rendben az országban. A robbantás jelzi azt is, hogy célirányosan hajtották végre az akciót, nem követelte tömegek halálát. „Nem biztos, hogy meg fogjuk tudni a merénylet valós okát, és nagyon sok kérdés merülhet még fel” – tette hozzá a korábbi katonai hírszerző.

„Tulajdonképpen nem lehet azt elmondani, hogy ez a háború nem érinti az oroszokat, nem érinti az orosz állami vezetést, nem érinti a katonai vezetést, nem érinti a gazdaságot, nem érinti a lakosságot, mivel nagyon is érinti” – mutatott rá.

„Nincsen két egyforma háború a történelemben”

Több mint egy éve tart az orosz-ukrán háború, s jelenleg még nem látni a végét, vagy azt, hogy a két fél békét akarna kötni. „Minden háborúban vannak célok, tehát valamilyen célt kitűztek az oroszok és az ukránok is. Mivel itt egy proxy háborúról beszélünk, nyilván megvan az amerikaiaknak is a célja.” A szakértő szerint a probléma az volt, hogy Oroszország részéről nem voltak eléggé artikuláltak a célok.

Az orosz-ukrán háborúban a kifáradás jelei tapasztalhatók, az orosz haderőt nem vetették be teljesen, a Wagner-csoportot alkalmazzák. A szakértő azzal folytatta, hogy az orosz vezetés célja az, hogy

az igazi orosz nép, az lehetőleg minél kevesebb veszteséget szenvedjen, és minél kevésbé fáradjon ki”.

Azzal kapcsolatosan, hogy a NATO ellen háborút kezdeményezzen Oroszország, Kis-Benedek József elmondta: „Nem tartom reálisnak, mivel az erőviszonyokban óriási különbség van, és ha megnézzük az Egyesült Államok hadi gazdaságának a helyzetét és azt a pénzét, amit a fegyverkezésre fordítanak, az lényegesen több, mint az oroszországi számok”. Hozzátette, ehhez hozzá kell adni a NATO-tagországokat is, akkor

nincs esély arra, hogy Oroszország háborút merjen indítani a NATO ellen.

Az MTA doktora arra is rámutatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyre jobban zavarja, hogy Európába több amerikai csapatot csoportosítanak át, amely komoly veszélyt jelentene országára.

Az atomháború fenyegeti a világot?

„Végső esetben korlátozott célú harcászati atomtámadás nem zárható ki” – reagált a szakértő azokra a felvetésekre, hogy atomfegyvereket is bevethetnének a háború egy későbbi szakaszában. Szerinte az a probléma, hogy még a hidegháború idején sem demonstrálták az atomhatalmak ennyire nukleáris erejüket. Úgy értékeli, az európai uniós politikusok is riogatnak az atomháborúval, ráadásul úgy, hogy az EU-nak nincsen atomfegyvere. Azonban Európában megtalálhatók amerikai atomfegyverek, amelyek a hidegháború után itt maradtak.

Orosz taktikai atomfegyverek telepítését tervezik a fehérorosz-lengyel határ közelébe, amely ugyancsak borzolta a kedélyeket a NATO és Oroszország között. Kis-Benedek József ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Nyugat-Európa közelébe fogják tenni őket, amelyről nehezen lehet azt mondani, hogy nem eszkaláció.

Az utóbbi időben elég sok szó esett a csökkentett urán tartalmú fegyverekről, illetve azok felhasználásáról. Nemrégen Nagy-Britannia bejelentette, hogy szegényített urántartalmú lövedékeket fog adni Ukrajnának. A bejelentésre Oroszország negatívan reagált. Ezek nem atomfegyverek, de hatékonyak, nagy a pusztító erejük – mondta el Kis-Benedek. Hozzáfűzte:

A szakértő nem lenne meglepve, ha a fehéroroszországi atomfegyverek telepítése után a NATO Lengyelországba vagy valamelyik balti államba telepítene nukleáris fegyvereket. Kitért arra is, hogy a biztonságot inkább az jelentené, ha az atomtöltetek számát nem növelnék, hanem csökkentenék.

A háború befejezésének esélye és a NATO-főtitkári pozíció

„A gazdaság teljesítőképességének a csökkenése hozzásegíthet ahhoz, hogy azt mondják, most álljunk meg” – mondta el Kis-Benedek József azzal kapcsolatban, hogy a háború miatti fáradékonyság jelei a gazdaságban mutatkoznak meg orosz és nyugati részről is. Szerinte a háború befejezésének legnagyobb gátja az, hogy nem tudjuk, most hol tart a katonai konfliktus. Ebből lehet arra következtetni, hogy a szemben álló felek nem akarják még befejezni. Folytatta gondolatmenetét: nem a háború befejezésről lehet beszélni, hanem eszkalációról, mivel a katonai mozgásokból az látszik, hogy

„a Krím-félszigeten az oroszok és az ukránok között lesz összecsapás”.

Szerinte a békéről nem lehet beszélni, mivel az oroszok még nem érték el kitűzött céljukat, és az ukránok részéről sem látszik kompromisszumkészség. „Ha egyszer létrejön a békemegállapodás, akkor az aláíró feleken kívül kell egy nagyhatalom, vagy az ENSZ, aki ennek az ellenőrzését megvalósítja, és erre szolgálnak a békefenntartók”. Hozzátette, hogy az oroszok biztos nem fogják elfogadni, ha nyugati országokból érkeznek békefenntartók, tehát ezért kellene katonai erőket hozni úgynevezett semleges országokból.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár meghosszabbított mandátuma idén ősszel fog lejárni, és már most elkezdődött annak latolgatása, milyen országból érkezhet az utódja. Kis-Benedek József úgy gondolja,

Kitért arra, korrekt lenne, ha egy kelet-közép-európai vezetőt választanának. Amerikai vezető nem esélyes, mivel ők a katonai erőt mozgatják, és nem akarnak a politikai színtéren láthatóvá válni. A beszélgetés végén a szakértő rámutatott: „A NATO jelenlegi struktúrája és a NATO fejlődése megkövetelné azt, hogy legyen egy kelet-európai vezetője.”

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: 

A beszélgetés podcast formában is meghallgatható: 

 

Nyitókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Összesen 74 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pandalala
2023. április 11. 23:57
fonderlány tök jó lenne új vezetőnek tud SMS-eket is írni!! .. :-)
Lami66
2023. április 11. 20:06
Keleteurópait nató vezetőnek? Rákérdezhetek? Zseléééééé?
pollip
2023. április 11. 19:21
Mindegy, ki a NATO vezetője. Úgyis csak az USA bábja. Ezzel az erővel lehet egy nő is, mert olyan még nem volt, tehát Ursula. Esélyes meg fekete férfi, valamiféle gender.......
lendvaiildiko
2023. április 11. 17:58
Azon csodálkozom, hogy a Balti-tenger puskaporos hordójának egyik pántját, az Aland / Ahvenamma szigeteket senki nem említi. Most akkor Aland / Ahvenamma NATO terület-e vagy sem??? Ez olvasható e területekről: Finnország ellenezte mind a szigetek elszakadását, mind az autonóm státust. A szigetlakók nem hagyták annyiban, és a vita az Népszövetség elé került 1921-ben. Ez így ma Finnország része, autonóm státusú. Az akkori döntés szerint Finnország megtarthatta szuverenitását az Aland-szigetek felett, de az autonóm területté vált. Finnország elismerte Aland-szigetek lakóinak jogát svéd nyelvük megtartására, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésére. Ugyanakkor nemzetközileg elismert semleges státust adott Aland-szigeteknek, megtiltotta, hogy ott csapatok állomásozzanak vagy katonai parancsnokságot telepítsenek oda. A huszadik század folyamán a szigetlakók növekvő számban ismerték el a finn szuverenitást hasznosnak. Mivel Svédország elégtelen segítséget nyújtott a népszövetségi vitában, nem fogadta el a szigetek demilitarizált státusát az 1930-as években, a szigetek lakossága a második világháború alatt és után érzelmekben és magatartásban közeledett Finnországhoz. A szigetlakók egyre kevésbé tekintik Alandot finn birtokban lévő svéd tartománynak, hanem Finnország autonóm részének érzik. Alandon külön népszavazás volt az EU-hoz történt csatlakozás ügyében, amelynek végeredményeként a tartomány Finnország többi részével egy időben belépett az unióba. Aland része ugyan az EU-nak, néhány fontos kérdésben azonban kivételes jogállással rendelkezik. A nem-alandiak ingatlanszerzési és vállalkozási joga korlátozva van a szigeteken, és Aland nem tagja az EU vámuniójának. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Aland adószempontból „harmadik ország”-nak minősül, továbbra is lehetővé téve a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon az adómentes árusítást.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!