Délen az erdők, Dániában a Koránok égnek
Ezúttal a koppenhágai egyiptomi és török nagykövetségek előtt égették el az iszlám szent könyvét.
A vallás vagy a nemzetiség bármiféle politikai felhasználása visszataszító és kerülendő gyakorlat, egész egyszerűen a jó ízlés vagy a józan ész miatt kellene felhagyni az ilyen kontraproduktív elfoglaltsággal.
„Úriember nem éget Koránt. Részben azért, mert egyáltalán nem éget könyvet, részben pedig azért, mert felfogja, hogy a világon semmi értelme, hacsak az nem, hogy egy világgal arrébb néhányan felteszik a halállistájukra. Bibliát, izraeli vagy magyar, szivárványos vagy székely zászlót, festményt és egyéb jelképeket sem égetünk, mert a csöndes többség azt gondolná ellenkező esetben rólunk, hogy büdös bunkók vagyunk, és kénytelenek lennénk megjegyezni: joggal.
A tiltakozásnak számtalan formája létezik, lehet tüntetni a vallási alapon kegyetlenkedő diktatúrák ellen; lehet bojkottálni az ilyen országokból érkező termékeket; lehet hirdetni a világnak, hogy egy országban a vallás mögé bújva lopnak a politikusok, úgy lóbálva Jézust vagy Mohamedet, mintha válaszok lennének bármilyen kérdésre; és lehet megvetni azokat a politikusokat, akik azt hiszik, hogy lehetnek szar emberek, miközben jó keresztények vagy jó muszlimok. Szóban és tettben.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ezúttal a koppenhágai egyiptomi és török nagykövetségek előtt égették el az iszlám szent könyvét.
Nyitókép: Nadím Haver / MTI / EPA