„Adrian Vermeule a Harvard egyik legismertebb alkotmányjogász professzora. A szakmai körökön túli hírnevét egy, az amúgy erősen liberális Atlantic-ban megjelent, cikke alapozta meg, amelyben az amerikai alkotmánynak a közjóra alapozott olvasatát vázolta fel.
A Common-Good Constitutionalism című könyvéről 46 oldalas review jelent meg, nem marginális hülyeségről van szó, nem Lánczi Bandi, Bogár Laci és Pokol Béla bácsik aktuális idegrohamáról. Vermeule illiberális konzervatív, de vitathatatlanul jelentős intellektus, nem szélsőjobboldali idióta, erősen vallásos katolikus, aki nem viccel (bár kifejezetten jó a humorérzéke, és privátim gyakran viccel). Az Olvasó most arra gondol, hogy valójában semmi köze Orbánhoz.
Ott középen Vermeule professzor, balján Orbán Balázs MCC-főnök, Orbán Viktor ideológiai főigazgatója, jobbján a nemzeti konzervatív American Affairs főszerkesztő-helyettese Gladdis Pappin, akit Orbán Viktor pár napja a Magyar Külügyi Intézet élére nevezett ki (már magyar állampolgár). A kedves Olvasó szerint »ezek csak lopnak«. Nem, ezek nem csak »lopnak«. Könnyebb lenne mindenkinek, ha csak lopnának az »ezek«, de nem így van.
Vermeule az amerikai alkotmány konzervatív, ún. originalista, értelmezését támadja, ez az orginialista értelmezés jelent meg a Roe kontra Wade döntés hatályon kívül helyezésében. Vermeule elutasítja a klasszikus konzervativizmust, mert liberális gyökerűnek tartja. Szerinte az amerikai alkotmány hagyományos természetjogi alapú értelmezése a helyes olvasat, az abortuszt nem azért lehet betiltani, mert a tizennegyedik kiegészítést originális módon (tehát a szövegező képviselők eredeti értelmezését kutatva) értelmezve az abortusz betiltása nem alkotmányellenes, hanem azért kell betiltani, mert az abortusz betiltása a közjó érdekében van, ahogy a fogamzásgátlók betiltása is.
Vermeule bevallottan integralista, a vallási elveknek a politikában, sőt az alkotmányban való megjelenítésének híve, valamiféle szoft-falangizmust (azt hiszem nagyon szoft, de azért szerintem a melegek jogait valóban elvenné, ha tehetné, de nem teheti, azt nem hiszem, hogy bárkit bántana) támogatna. Egyáltalán nem szélsőségésen jobboldali, nem titkoltan híve a New Deal-nek, a szakszervezeti mozgalmaknak, bizony, a munkásjogoknak is. A közjót a szabadság elé helyezi, elítéli a »szabadság-fetisizmust«, az erős vezető és az erős adminisztratív állam híve.