Orbán megint alsóra vadászik

„Orbán szerint Európa politikai rendszere össze fog omlani, és akkor a konzervatívoknak egy vezetőre lesz szükségük. Megértem, ha dühösek. Megértem, ha bosszankodnak, hogy már megint Orbán Viktor. Hogy örökké vele foglalkozunk, róla írunk, őt értelmezzük, mondatait, kijelentéseit elemezzük. Tudják mit, igazuk van. 

De vajon megkerülhető-e a magyar miniszterelnök, aki az évtizedek alatt egyszemélyi vezetővé vált, előbb csak a saját kisebb közösségében (Fidesz), majd a jobboldali térfoglalással (MDF, MDNP, Kisgazda Párt, KDNP), végül az egész országban (ellenzék, nép). Mi tagadás, ügyesen csinálta, ma már azt is látjuk, tudjuk, 1983 óta építi magát és hatalmát. Az ilyen emberre nem lehet legyinteni, mondatait egy vállrándítással elintézni. Nyugodtan állíthatjuk: nem kispályás játékos. És ma már ott tart, hogy a magyar rendszer (vö: Orbán-rezsim) megkérdőjelezhetetlen urává vált, semmi nem történhet nélküle, a tudtán és akaratán kívül. (És akkor hova helyezzük a Völner-ügyet? Ez most egy mellékvágány, ha úgy tetszik, megfejtendő rejtvény, bár nincs szerencsés nyertese.)

Szóval lehetnek mérgesek, ha politikai újságírásról, elemzésről van szó, egyszerűen lehetetlen nem Orbánból kiindulni és a végén visszaérkezni hozzá. Mégpedig azért lehetetlen, mert – ha tetszik, ha nem – ő alakítja az életünket, az ő döntései befolyásolják, mégpedig döntő mértékben a mindennapjainkat. Mondják: semmi nem hagyja el a száját véletlenül, minden kiszámított, minden hatalomtechnika. Nála nem lehet elvekből, ideológiákból kiindulni, ezeket ő könnyed mozdulattal söpri félre, vesz elő új elveket, ideológiákat. Nem téved, vagy legalább is eddigi pályafutása nem sok tévedést tartalmazott, bátran húz 19-re is lapot, valahogy mindig alsót kap. Ezt látjuk az utóbbi négy miniszterelnöksége összes lépésében, minden húzásában.”

Nyitókép: MTI/Kollányi Péter