Felfogása szerint tehát a megtámadott felet segítő 26 uniós tagállam és nem a nemzetközi jog szerint is agresszor Oroszország a felelős a háború elhúzódásáért. Másképpen szólva: akkor is mienk a jó irány, ha mindenki szembejön az autópályán.
A szövetségesnek remélt Giorgia Meloni nem állt az uniós főáram elleni »lázadók internacionáléja« élére, és a három nagy uniós alapító tagállam (Franciaország, Németország, Olaszország) vezetői közül a legegyértelműbben állt Ukrajna mellé. Főszereplője azoknak a tárgyalásoknak is, amelyek az egy év múlva esedékes európai parlamenti választás erőviszonyait alapvetően befolyásolnák. A jobbközép Európai Néppárt (EPP; innen lépett ki a Fidesz 2021-ben) folyamatosan tárgyal a Meloni által vezetett (és többek között a lengyel kormánypártot, a PiS-t is soraiban tudó) Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal (ECR) a szorosabb politikai együttműködés érdekében. Az európai baloldal természetesen rögvest »szélsőjobboldallal való kokettálást« veti a Néppárt szemére – mintha a néppártiak legalábbis Dzsingisz kánnal állnának össze. A helyzet azonban összetettebb annál, mintsem ideológiai alapú kárálással leírható lenne. Kétségtelen, hogy irányváltás figyelhető meg a legnagyobb európai pártcsaládban. Kilépése előtt a Fidesz sokszor követelte azt a jobboldali fordulatot, amelyet most a Melonival való szövetségkötési tapogatózással, illetve az illegális migráció elleni keményebb fellépés követelésével az EPP-t elnöklő Manfred Weber német politikus levezényelni látszik.
A közeledés egyik kiindulópontját Kijevben érdemes keresnünk: két egymással összefüggő esemény is jelzi, mennyire átrendezte az európai pártpolitikát a háború. A februári Európai Tanács ülésen Meloni külön találkozott két ECR-es közép-európai kollégájával, a cseh Petr Fialával és a lengyel Mateusz Morawieckivel, akik Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartoznak, illetve szavuk van a néppárti együttműködés ügyében is. A másik jel éppen az Európai Néppártra vonatkozik: az EPP lemondta egy Nápolyba tervezett júniusi összejövetelét, miután tagpártját, a Forza Italiát vezető Silvio Berlusconi Zelenszkij ukrán elnököt tette felelőssé a háború kitöréséért.”