Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

Kijevnek nem volt más választása, mint rendelkezésre álló erőforrásainak többségét a donbasszi frontra átcsoportosítani.

„Szoledar elestét követően az ukrajnai orosz támadó műveletek nem álltak le, sőt inkább magasabb fokozatba kapcsoltak. Ugyanis a donbasszi hadszíntér mellett immár Zaporozsje térségében is működésbe lendült az orosz hadigépezet, ahogy a Kremennaja központú észak-luganszki front alakulása szintén Moszkvának kedvező módon dinamikusnak mondható.
A hadászati kezdeményezés egyértelműen Moszkva kezében van, a korábban tervezett ellentámadások helyett Ukrajna csak reagálni tud az eseményekre, befolyásolni egyelőre nem képes azokat.

De mik is ezek a zaporozsjei hadmozdulatok? Nos, sajátságos módon Moszkva pont annál a Tokmak-Vasziljovka vonal mentén indított helyi jelentőségű offenzívát, ahová a novemberi-december óta számos elemző még egy év eleji Melitopol központú ukrán ellentámadást várt. Ám az előző év utolsó hónapjaihoz képest nagyobb léptékű változások következtek be az erőviszonyokban, jelentős részben épp a donbasszi hadműveleteknek köszönhetően.
A Szeverszk-Szoledar-Artyomovszk/Bahmut vonal menti orosz offenzíva újraindulása következtében ugyanis Kijevnek nem volt más választása, mint rendelkezésre álló erőforrásainak többségét a donbasszi frontra átcsoportosítani.
Ellenkező esetben az ottani védelem egyszerűen összeomlott volna, megnyitva az utat a Szlavjanszk-Kramatorszk agglomeráció, illetve nagyobb léptékben Zaporozsje-Dnyepropetrovszk irányába. Ennek következtében viszont a donyecki front szárnyait képező luganszki és zaporozsjei arcvonalak védelme meggyengült, mivel Kijev pont a potenciális ellentámadásokra „félretett” erőit vezényelte át, köztük például a kárpátaljai 128. hegyivadász dandárt.”
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium