„Mikor megérkeztünk az MCC Fesztre, megtudtuk, hogy vendégül várnak minket egy kora reggeli beszélgetésre Orbán Viktor miniszterelnökkel és néhány nemzetközi előadóval az Egyesült Királyságból, Spanyolországból, Svédországból és Izraelből. A Karmelitában találkoztunk Orbánnal, két órát töltöttünk vele, és a magyar kormányfő rendkívüli őszinteséggel és nyíltsággal beszélt velünk, függetlenül attól, miről kérdeztük. Mindannyiunkat ámulatba ejtett, hogy ennyi időt szánt ránk, és ami fontosabb: mindannyian egyöntetű tiszteletet éreztünk iránta logikus meglátásai és filozófiai mélysége miatt.
A legtöbb amerikai politikussal ellentétben Orbán teljesen őszinte. Elismeri a vereségeit, és a győzelmeit is, egyszerűen beszél arról, amit gondol, és tudja, hol van Magyarország helye a nagyvilágban. Bepillantást nyerhettünk a politikai analízisébe és víziójába – ezek egyébként a mai amerikai politikusokból mind hiányoznak. Ha megérted, hogy Magyarország nyelvi szempontból egy sziget Közép-Európában, akkor tudod, hogy Magyarország nem érheti be kevesebbel.
Az első kérdést előre lehetett sejteni: mégis mire gondolt Orbán, amikor a fajok keveredéséről beszélt Tusványoson?
Orbán leszögezte először is, hogy van benne némi ellenérzés a szavak megválasztását illetően, tudja ugyanis, hogy azok, akik ellenlábasai, szörnyülködni fognak rajta. Tisztázta ugyanakkor, hogy a »faj« szót nem a biológiai és etnikai jellegzetességekre értette, hanem a kulturális és civilizációs jellemvonásokra. Ugyanezen értelemben használta Ferenc pápa is a »faj« szót, ami tehát egy kulturális örökség által formált világnézetet takar, nem pedig egyes rasszok DNS által meghatározott jellegzetességeit.”
Kép: MTI/Máthé Zoltán