Színleli az Ukrajna felé kimutatott szolidaritást az EU

„Az EU pénteken hivatalosan is tagjelölti státuszt ad Ukrajnának. De ha alaposan végiggondolja az ember, ez korántsem olyan nagy döntés, mint ahogy azt Brüsszel láttatni akarja. 

Egyrészt a gesztus szimbolikus. A hivatalos uniós tagjelöltek listája olyan, mint egy londoni klub várólistája. Hízelgő rajta lenni, de önmagában nem garantál semmi biztosat (…).

Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország jelenleg is szerepelnek a listán. Mindannyian tiszteletreméltó nemzetek, de győzzük kivárni a felvételüket az Unióba. Ukrajna neve ezen a listán inkább egy brüsszeli PR-akciónak tűnik, hiszen Brüsszel kétségbeesetten próbálja kifejezni támogatását szimbolikus lépésekkel, mintsem, hogy konkrétumok mentén köteleződjön el az ügyben. 

Másodszor, ha bárki úgy gondolja, hogy ez a lépés valamiféle Ukrajna felé kibontakozó uniós szolidaritásáról tanúskodik, az gondolja át a véleményét. Az európai egység ebben a kérdésben felszínes, a gyakorlatban ugyanis csak olyan ellentmondásoktól mentes dolgokra korlátozódik, mint az orosz atrocitások elítélése, Oroszország demokratikus európai értékekkel való szembenállásának hangoztatása és az „éjen Ukrajna” felkiáltás, de természetesen csak tisztes távolságból. Mindegy, hogy egyes országban, például Lengyelországban vagy Litvániában máskét látják a kérdést, ha számos európai országban – különösen Németországban és Olaszországban, de Franciaországban és Svédországban is – a nagy többség békét szeretne, nem pedig igazságot tenni a konfliktusban. Legalábbis ez derül ki egy kutatóintézet nemrég publikált felméréséből. Ez azt jelenti, hogy az EU-nak teljesen ki kellene vonnia magát a konfliktusból, hogy a lehető legelőnyösebb feltételekről tudjon tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

Nincs továbbá egyetértés Ukrajna esetleges EU-felvételét illetően sem. Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, a balti államok és Szlovénia nemcsak nyíltan kiálltak Ukrajna felvétele mellett, hanem a folyamat felgyorsítását is támogatták. Hasonlóképpen tett Magyarország is. Ezt viszont Brüsszel nem fogja engedélyezni. 

Persze Portugália, Hollandia és Dánia például támogatják Ukrajna jelöltségét, ugyanakkor az ország felvételét illetően már nem ilyen már más véleményen vannak, ami szerintük még nagyon messze van. Finnország szerint jelentős reformoknak kell megelőzniük az EU-hoz történő csatlakozást, Alexander de Croo belga miniszterelnök pedig azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna felvétele nem mostanában lesz. Ilyen ez az európai egység. 

(…)

Petéken Kijevben természetesen hivatalosan is megünneplik a tagjelöltséget. De Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij nem hülye. Valószínűleg gyanítja már, hogy az EU-tól a most érkezett kedves szavakon túl többre már nem számíthat. Ami pedig az uniós tagságot illeti, lehet, hogy sokat kell majd várni rá. Zelenszkij számíthat rá, de valószínű, hogy most inkább az azonnali válaszokat igénylő ügyekkel kell majd foglalkoznia, amelyekben az EU nem érdekelt.”