„Most az a feladat, hogy legyőzzük Vlagyimir Putyint. Nem kímélni kell, hanem segíteni Ukrajnának, hogy visszaszorítsa, nem »kiutat« keresni neki, hanem megtagadni tőle mindent, amíg nem hirdet tűzszünetet, és nem kínál fel kiutat saját magának. Végül muszáj lesz így tennie, és végül a demokráciáknak sem lesz oka elfordulni tőle. Akkor jön el majd az ideje, hogy »ne alázzuk meg Oroszországot«, de amíg nem győzzük le az agressziót, addig az ilyesfajta aggodalom időszerűtlen. Ez az első a három hiba közül, amit nem szabad elkövetnünk.
A második hiba az lenne, ha nem lennénk elég bátrak ahhoz, hogy szembenézzünk az Európai Unió előtt álló politikai kihívással. Hogy miért? Menjünk vissza az időben nyolc évet. 2014-ben, amikor Vlagyimir Putyin elkezdett belekötni Ukrajnába, nem azt vetette a szemére, hogy az Atlanti Szövetség felé közeledik. Nem is volt rá szükség, mivel Ukrajna akkoriban elsöprő többséggel ellenezte a NATO-csatlakozást. Az EU-csatlakozási vágyuk volt az, amiért az ukránok a Krímmel fizettek meg, és amiért az orosz elnök azóta is tűz alatt tartja őket.