Ízlelgessük egy kicsit ezt a mondatot. Nem szégyen, hogy egy hírhedt liberálisról van elnevezve?
„Március 15.-én Orbán a Kossuth téren mond beszédet.
Ízlelgessük egy kicsit ezt a mondatot. Mert ki volt Kossuth, akinek a nevét viseli a Parlament előtti tér? Szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, amelyben a liberális (!) reformellenzéknek (!) a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Egyebek mellett ezeket írta:
»Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.«
»Nem képzelhetni átkosabb, undokabb bűnt, mint játszani a polgárok vérével s egy nemzet nyugalmával.«
»A hatalomnak nagy titka ebben áll: tudni, hogy mások még gyávábbak, mint mi.«
»Ha valamely kormányszék a sajtószabadságot eltörli, cselekedeteit a közönséges ítélet alá ereszteni fél, s aki ettől fél, annak cselekedetei igazságtalanok.«
Szóval nem értem! Hiszen ez nyílt lázadás a fennálló rezsim ellen. Miért nem keresztelték át még a Parlament előtti teret? Nem szégyen, hogy egy hírhedt liberálisról van elnevezve? Aki ráadásul olyanokat írt, amik fentebb olvashatók.”
Nyitókép: Wikipedia