„Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte egyre nagyobb figyelem övezi a novemberben lezajló amerikai időközi választásokra történő ráhangolódást. A kiemelt érdeklődés nem véletlen. Amíg a legfrissebb felmérések szerint ilyen rosszul még soha sem állt a Biden-adminisztráció, addig az amerikai konzervatívok vezére, Donald Trump volt elnök ellentmondást nem tűrő elszántsággal tetszeleg még mindig a republikánusok királycsinálójaként.
Ami a feszültséget, valamint az érdeklődést illeti, minden jel arra enged következtetni, hogy az elnöki ciklus félidejében tartandó időközi választások, valamint az azt megelőző, márciusban startoló félidős előválasztások körüli légkör hasonlítani fog a két évvel ezelőtt megrendezett elnökválasztás hangulatára. Ugyanis azt követően, hogy Joe Biden amerikai elnököt – véleményes körülmények között – elnökké választották, az Egyesült Államok választópolgárai között nemhogy csökkent volna a megosztottság, hanem éppen ellenkezőleg, fokozódott. Fontos kiemelni, hogy az amerikai közélet polarizáltsága nem új keletű jelenség, azonban a jelenlegi állapotok többek között abból a nagyfokú választói kiábrándultságból is fakadnak, amely elsősorban a demokrata tábort sújtja.
Szembetűnő az amerikai baloldal kapcsán kialakult választói elégedetlenség. Egyfelől szignifikáns lemorzsolódást látni a magukat párt nélkülinek valló, de egyébként a baloldallal rokonszenvező választók körében, másfelől, ami a népszerűségi indexeket illeti, a jelenlegi elnök soha nem látott mélységbe zuhant. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy a Demokrata Párt tavaly nyáron két számjegyű csökkenést regisztrált a bizonytalanok körében, továbbá a Gallup közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint precedens nélküli helyzet alakult ki azzal, hogy Biden népszerűsége Kamala Harris alelnök, valamint a kongresszus egyik demokrata párti vezetőjénél, Chuck Schumer szenátusi frakcióvezetőénél is alacsonyabb.”
Nyitókép: Ssaul Loeb / AFP