Na, de azért gúnyolódás helyett próbáltam átérezne a dolog szörnyűséges voltát, és tudomásul venni, hogy ilyen és ehhez fogható a történelem folyamán még nem fordult elő.
»Ebben az ütközetben a király kíséretéből elesett a Pocsnak nevezett István-fia Kakas, Bágyon-fia István, Aladár-fia Jakab, Péter-fia Mihály, Györke fiai, Györke és Mihály meg Péter hercegi várnagy. A másik oldalon pedig Miklós fia Demeter és Aba, a sereg két vezére, és Amádé két fia, a halál nyilától megsebesítve hamarosan elesett.« Ezt írja Thuróczy a »Károly király harca Kassa közelében Trencséni Máté ellen« című fejezetben.
Satnya kor! Amelyben efféle dolgokról tesznek említést. Látszik, hogy fogalmuk sem volt még a haladásról és a PC-ről. Halál nyilai meg hasonlók. Gyerekség. Majommozdulat! Na, ez már valami! Erről érdemes beszélni. Ez való a krónikák lapjaira. Az utókor majd hadd törje a fejét, hogy lehetett ennyi ökör jelen korunkban.”