Ezek a vezetők tudják, hogy különleges kulturális és nemzeti örökségük Brüsszel szirénéneke felett áll.
„A régió szomorú történelme a mai napig is meghatározza a mindennapi életet errefelé. Arra a kérdésre, hogy mit lenne érdemes megnéznie a turistáknak egy vagy két nap alatt a helyiek kétféle választ adnak rutinszerűen: »A nácik mindent leromboltak a háborúban«, vagy »A szovjet megszállás mindent tönkretett«. A világnak csak kevés táján ismerik annyira a totalitárius elnyomást, mint a véráztatta Eruópa e szeglete. A visegrádi országok, amik az elmúlt évezredben csak kevésszer ízlelhették meg a nemzeti függetlenséget, a túlságosan is közeli múltban a náci fasizmust és a szovjet kommunizmust is megszenvedték.
A jó hír, és az ok, ami miatt ez a régió olyan érdekes kortárs gazdasági és geopolitikai szempontból az, hogy a nácizmus és kommunizmus perzselő tüzétől megszabadulva a berlini fal leomlását követő évtizedekben a független nemzetállam integritása és a zsidó-keresztény kultúrkör által inspirált társadalmi célok, mint a családalapítás és a közösség kötelékeinek megerősítése nagy megbecsültségre tettek szert. Egyszerűbben fogalmazva: a négy visegrádi ország és Ausztria a hagyományos nyugati értékek és az alapvető politikai prioritások, mint a határvédelem, az asszmilációt és a generációk közötti kulturális stabilitást elősegítő korlátozott bevándorlás és a csak a vallás által megadott beteljesülés valódi képviselőivé váltak.
Ausztriában az ifjú Sebastian Kurz kancellár megbízható konzervatív, aki a maga harmincnégy évével a világ legfiatalabb kormányfője. A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság, egy jobboldali nemzeti-konzervatív bástya, ami magához édesgette a Trump-adminisztrációt, és elszántan kritizálja a ragadozó putyini Oroszországot és az Angela Merkel-féle eltántoríthatatlan európai integrációt. Magyarországon a kiszámítható nyugati média által gyakran »autoriternek« bélyegzett Orbán Viktor a valóságban véghezvitte a kontinens – de talán az egész világ – legkiemelkedőbb családközpontú közpolitikai fordulatát.
Ezek a vezetők tudják, hogy különleges kulturális és nemzeti örökségük Brüsszel szirénéneke felett áll, nyilvánosan védelmükbe veszik zsidó-keresztény törvényeket és azok alapvető helyességét, és kérlelhetetlenül az Egyesült Államokat választják Oroszország helyett, Izraelt pedig a Hamasz terroristái helyett. Amíg a poszt-trumpi amerikai jobboldal újra magára talál, érdemes lehet a modern Közép- és Kelet-Európára vetni tekintetét konkrét iránymutatásért.”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán