Gázolt a villamos, mentőket kellett hívni
Embert gázolt a villamos Budapest II. kerületében.
A rovarhotelek és a picassói önkénnyel felfestett biciklisávok után újabb száraz tréfát írhatunk a főpolgármesteri működéshez.
Elnagyolt riportot közölt az Economist Karácsony Gergelyről a múlt héten. A jobbára érdektelen anyagból egy mondatot pörgetett meg a sajtóvihar. Orbán alacsony és kövér, én magas és vékony vagyok – közölte a főpolgármester, majd nem sokkal később, exkuzálta magát.
„Mert tudom, ilyennel nem viccelünk, ez nem lehet része a politikai vitáknak, mindenkinek kijár az alapvető tisztelet. Sajnálom, hogy az a látszat keletkezhet most, mintha ezt nem tudnám, pedig nagyon is tudom, és ehhez tartom magam...” – szabadkozott kedvenc terepén, egy Facebook-posztban, hozzátéve, hogy ő is küzdelmet folytat a vékonyságért jelenleg.
A történet pikantériája, hogy a vállalhatatlan kijelentés épp a magát haladónak gondoló baloldalhoz tartozó Karácsonytól hangzott el.
valahol a strukturális rasszizmus és a nácikártya között félúton. Még a vicceket is e szigorú szempont alapján mázsálják, amit írjunk nyugodtan a valósághajlító PC-beszéd számlájára. A wannabe-progresszívok ugyanakkor a testszégyenítésnek tekintik azt is (ezt viszont helyesen), ha közéleti kommunikációban érvek helyett valaki másnak a fizikai adottságára utalunk, főleg negatív kontextusban.
Nos, Karácsony Gergely a testszégyenítés tankönyvi példáját idézte a rosszízű, bárdolatlan viccelődéssel, amennyiben persze viccnek szánta a kiszólást. Ha így van, akkor a félrekalibrált humorérzéket róhatjuk fel: a rovarhotelek és a picassói önkénnyel felfestett biciklisávok után újabb száraz tréfát írhatunk főpolgármesteri működéséhez.
Felmerülhet természetesen a tervezettség is:
Rafináltabb magyarázatot kínál a megszólalás és a gyors bocsánatkérés kettőse: látjátok feleim, ím, hibázom. Látjátok, én is emberből vagyok, de felülemelkedem, nézzétek, én tudok gesztust gyakorolni. Újabb ecsetvonások az emberarcú városatya vágyott portréjához.
Megnehezíti a valós szándékok kitapintását, hogy az ellenzéknél olykor összefonódnak a szofisztikált kommunikációs manőverek és az egyszerű áramszünet: Fekete-Győr András felejthetetlen partizános produkciójánál is komoly fejtörést okozott a hosszú csöndek és refrénszerű nemtudomok dekódolása. Vajon itt egy földi halandó számára első blikkre felfoghatatlan mesterterv zajlik? Vagy... vagy csak lemerült a verbális napelem?
Szóval nincs egyszerű megfejtés, azt azonban leszögezhetjük, hogy a fentiek tükrében Karácsony Gergely és a tisztességes kommunikáció egymással nem fonódó villamospályák. Sad.