
A Fidesz az európai színpad peremére húzódott.
„És itt a kérdés. Miért nem szedelőzködtek egy kicsit tovább? Még néhány kör pávatáncra a Néppárt módot adott a Fidesznek. Pár napja még arról írt a világsajtó, hogy az EPP frakció ismét meghátrált Orbán zsaroló levele nyomán: a szavazásra bocsátott tervezetet felpuhították, feles többség helyett a nehezebben elérhető kétharmados kell majd a csoportos kizáráshoz. A Die Welt szerint Weber még egy újabb, nyugtatgató levelet is írt Orbánnak.
Miért változott meg a szokásos táncrend? Orbán úgy számolhatott: olyasmikre készül, ami úgy kiveri a biztosítékot, hogy összejönne a kétharmad is. Szoros verseny alakult ki a választásra: az eddigi biztosítékok már nem elegendőek. Ha még arcpirítóbb disznóságokat terveznek, azokat még az uniós jogállami mechanizmus igazi beélesítése előtt érdemes meglépniük, amíg úgyis mindenki a járványra figyel. Ehhez a Néppárt rosszul fogó, gyenge fékjét is most kellett kiszerelni a kocsiból.
Ezzel az ellenzék is új terepre került. Fel kell mérnie, milyen ellentervekkel felelhet az álcák és trükkök helyett az immár nyílt és gátlástalan lerohanásra. Minden jöhet: a választási törvény módosítása, újabb térfoglalás a maradék médiában és az igazságszolgáltatásban, politikai autodafé, az illiberalizmus szent hitelveire hivatkozó tömeges likvidálása civil szervezeteknek, autonóm szellemi műhelyeknek, önkormányzatiságnak. De az új terep új szemhatárt is nyit. Mostantól az ellenzék egyik legfontosabb mondata a »Vissza Európához!« jelszó. A Fidesz az európai színpad peremére húzódott. Még nem esik be a zenekari árokba, de a darabban csak mellékszerepe van. A főszerep az ellenzékre vár. Tehetség és hangerő kell hozzá.
A közönség új hősre vár.
Miért változott meg a szokásos táncrend? Orbán úgy számolhatott: olyasmikre készül, ami úgy kiveri a biztosítékot, hogy összejönne a kétharmad is”