„Oscar bácsi gyünni fog”

„Már egy ideje felvont szemöldökkel, hitetlenkedve figyelem, mi zajlik a filmgyártásban. Kicsi korom óta rajongok a filmekért, nézem és gyűjtöm őket. Aztán a rajongást és a lelkesedést átvette az elemző kíváncsiság. Nemcsak azt nézem már, mennyire szórakoztató egy alkotás, hanem azt is, hogy mit akar közvetíteni. Mert nemcsak az érdekes, hogy miről mesélnek nekünk, hanem az is, hogy hogyan.

Egyáltalán nem meglepő, hogy már addig jutottunk, hogy az Amerikai Filmakadémia kisebbségi kvótákat vezetett be a legjobb film Oscar-díjának odaítélése kapcsán. Azoknak legalábbis semmiképpen sem, akik nemcsak nézik, hanem látják is a filmeket. Évek óta érezhetők voltak ennek a jelei, csak eddig ezt nem intézményesítették. Eddig azonban csak televágták a filmeket a történet szempontjából teljesen oda nem illő karakterekkel. Meg az lett az érdem, hogy megvan az első LMBTQI+-szuperhős. A fehér karakterek hirtelen színesek lettek, és közben ment a lobbi, hogy James Bond legyen fekete nő. Mondjuk, ez manapság nem elég haladó, szóval gondolom, most a transznemű, fekete, non bináris Bond lenne az, ami megfelelne a haladóknak. Közben jöttek a férfias nők meg a nőies férfiak. Sőt még a pedofília népszerűsítése is megjelent.

Nem a tehetség, hanem a szexuális vagy etnikai identitás lett a mérvadó. Alkotókat raknak ki, mert „rosszul” fogalmaztak egy tweet-bejegyzésben, bocsánatért kell esedezni, mert valaki szerint nem megfelelően néztek egy nőre vagy azért, mert heteroszexuális nőként transznemű karaktert akart eljátszani. Az meg egyenesen főbenjáró bűn, ha valaki Trump-szimpatizáns. Ezt hívják a progresszívak szabadságnak. De nemcsak a színészeket, hanem a filmeket is cenzúrázzák. A Piszkos Harry vagy az Elfújta a szél is nemkívánatos alkotás lett, amit úgy kell leadni, hogy közben kommentárokat fűznek hozzá, hogy tudja a néző, mit gondolhat róla, és mit nem.”