Élhető várost mindenkinek!

„Sokan és sokat beszélünk mostanság a Nagykörúton felfestett kerékpársávról, mint ahogy arról is, hogy a három belső Duna-hídon miért nem lehet kerékpárral áttekerni, vagy épp arról, miért is költöznek ki a gyereket nevelő családok a belvárosból. Egyszóval az élhető városról. Ahogy Jan Gehl írja: Cities for People. Találó kifejezés erre az új egyensúly. De mi is ez, és miért van rá szükség?

Ennek a megértéséhez elengedhetetlen a városi terekre, mint közjavakra, végső soron »véges jószágokra« tekinteni. Azaz, elfogadni azt, hogy az utak, terek kiterjedése és keresztmetszete nem végtelen, tehát egységnyi keresztmetszetű, átmérőjű, kiterjedésű kétdimenziós térben nem tudunk két egységnyi parkoló, haladó, dugóban álló autón kívül még sétautakat, fasort, kerékpársávot, illetve széles nagy, kiülős kávézókat, fagylaltozó teraszokat kialakítani, mivel egyszerűen nem férnek el. Választani kell, rangsort felállítani, priorizálni. Ám ehhez mindenekelőtt a köztér, a közterület értékét többé-kevésbé konszenzusos alapon meghatározni. Mi a fontosabb: a babakocsi, a kerekesszék szélességéhez méretezett járda, a kutyasétáltatás, a korzózás, szórakozás, vagy épp a gyors haladás »A”-ból »B«- be, netán nagy méretű fémdobozok közterületi tárolása?

A város élhetőségéhez fontos tudni, hogy Budapest tágan értelmezett belvárosában, azaz a Hungária-gyűrűn belül mintegy 82 ezer közterületi parkolóhely van… és 41 ezer fa. Mérnöki becslés alapján ugyanezen a területen további 50 ezer férőhely található közterületen kívül, parkolóházakban, mélygarázsokban, valamint 30 ezer közterületen kívül, például foghíjtelkeken.

Egy átlagos személygépkocsi-állóhely közmegegyezés, illetve kerületi rendeletek alapján – a szükséges oldaltávolságokkal együtt – mintegy 12-15 négyzetméter közterületet foglal el. Ha valaki egy adott belvárosi lakásba állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik – a tényleges életvitelszerű ott-tartózkodást lehetetlen vizsgálni – úgy alapesetben egy, de a legtöbb kerületben ma akár két-három autót tárolhat lényegében ingyen, azaz évi jelképes, körülbelül háromezer forintért. Ennyibe kerül ugyanis az éves ingyenes lakossági hozzájárulási engedély kiváltása.”