Nemzeti összetartozásról hőzöngenek teljesen komoly arccal azok, akik az ország nagyjából felét egyszerűen nem is veszik emberszámba.
„Fényesre suvickolt tükröt tart a fideszes gerontokráciának a borzalmas Pénzügyminisztérium, amely a Mátyás-templom tőszomszédságában aranyáron készül éppen. Ez megy nekik: visszaépíteni valamit, ami százhúsz éve is ízléstelen és ósdi volt, a lottómilliárdos kivagyiságát erőltetni rá a Világörökségként óvott Várnegyedre, csak mert megtehetik.
Szokás mondani, hogy azért van ez, mert csipkés betonban akarják viszontlátni a megrendíthetetlen hatalmukat. De a helyzet ennél sajnos rosszabb: egyszerűen ennyit gondolnak a világról. Az volt a jó, ami régen volt, ami pompás volt, ami mellesleg akkor sem volt igaz, amikor a jelenidőt látta benne viszont az ország. A királyi palotába alig tette be a lábát az uralkodó, hisz minek bóklászott volna itt, a neki periférián. A minisztériumok fényűző épületekben félgőzzel működtek, a legfontosabb dolgok másutt dőltek el.
Most ezt állítják be visszavárt aranykornak, büszkén elvetve az önként vállalható, XXI. századi integrációt. De hamis premisszákból sosem születhet tényszerű konklúzió: ha nem nézünk szembe tárgyilagosan a múlttal, akkor a jelenről is csak hazudhatunk. Ha nem beszélünk őszintén mindarról, ami száz, nyolcvan, hetven, ötven és harminc éve volt, akkor az lesz a végeredmény, amit csütörtökön a Parlamentben láttunk. Nemzeti összetartozásról hőzöngenek teljesen komoly arccal azok, akik az ország nagyjából felét egyszerűen nem is veszik emberszámba.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
