Emberek vagyunk?

Kisgyermekek meggyilkolására nincs emberi magyarázat, emberi hang, emberi reakció.

Olyat mulattam egy este, hogy éjfélre megvettem a cigánybanda összes hangszerét. Interjú.
„Zöld bőgő! Gyönyörű.
Elég szép.
Mi a története?
Olyat mulattam egy este, hogy éjfélre megvettem a cigánybanda összes hangszerét. Kivéve a cimbalmot, azt nem adta a gazdája. De hajnalra visszamuzsikálták mindet. Én viszont a nagybőgőt nem adtam.
Miért nem?
Tetszik.
Hol mulatott?
Egy budapesti étteremben.
Hogy jutott eszébe ajánlatot tenni a hangszerekre?
Velem volt egy lány, udvaroltam neki, s olyankor szertelen az ember.
S miért vált meg tőlük?
Elfogyott a zsetonom, mármint a pénzem, de akartam, hogy játsszanak még nekünk. Hangszerrel fizettem.
Jó kis buli lehetett.
Kis?
Mennyibe fájt az az este?
Nem emlékszem, lehetett úgy tíz éve. A lényeg, hogy mindenki jól járt.”