Itt vannak az első fotók: így fogadták a magyar küldöttséget Donald Trumpék
Elon Muskot még a kisfia is elkísérte a találkozóra.
De a kommunistákat átverni az hatalmas teljesítmény, mert ők maguk az átverés, a mímelés, a hazugság mesterei.
„– A korábbi moszkovita vonal, a rendszer erős emberei, hogyan lehetnek most a »demokratikus-civil hálózat« hangadói?
– Nyilván sokan gazdát, gazdatestet cseréltek. A Szovjetunió kiszenvedett, a sok az MGIMO-n, vagy más kiemelt egyetemen végzett káder – külkeresek, újságírók, diplomaták, stb. – pedig váltott, az ENSZ, az Unió, Nyugat felé mentek. Más kérdés, hogy hogyan bízhatnak meg bennünk, hiszen potenciális hírszerzők és kémek, egykor szinte biztosan az állambiztonságnak, talán még a KGB-nek is dolgoztak. Ugyanakkor a cél ugyanaz maradt: lejáratni a nemzeti, jobboldali kormányokat, az erős, viszonylag független országokat, bárkit, aki nem az elképzelt, egyedül üdvözítő úton halad. Ma is túl sok ilyen emberrel van tele a média, hiteltelen újságírókkal és riporterekkel, akik a rendszerváltás előtt is azt szajkózták, amit elvártak tőlük, és most is.
– Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédével milyen »dealt« hágott át Orbán Vikor?
– Nézegettem az akkori cikkeket, megnyilvánulásokat, és iszonyatos dühöt, sértettséget éreztem. A fiatal Orbán felrúgta a békés átmenet, a kegyeletteljes megemlékezés »deal«-jét, megegyezését, amikor a szovjet csapatok azonnali kivonulását követelte. Erről ugyanis nem volt szó. Nem azért egyezkedett a CIA-s Mark Palmer, az akkori amerikai nagykövet, az SZDSZ, a Történelmi Igazságtételi Bizottság, meg a többiek, nem azért szerveztek meg mindent előre. Kész forgatókönyv volt arra, hogy Vásárhelyi Miklós az ötvenhatosok nevében megbocsát a Pártnak, és gyakorlatilag a mártírok közé sorolták a kommunista Mező Imrét is. Értik, ugye? Összemosták kommunista névrokonomat ötvenhat hőseivel. Minden ki volt találva, a fő szócső Népszabadság június 8-án lehozta Mező Imre özvegyének és Vásárhelyinek a közös levelét, amelyben megbékélésre szólítottak fel. Egyáltalán mit keresett ott Vásárhelyi? Az az ember, aki féregnek nevezte Mindszenty bíborost, és aki a helyszíni riportot közölt a pócspetris provokációról. Utóbbiról ma már tudjuk, hogy az ÁVH szervezte, hogyan került oda a Szabad Nép akkori propagandistája, nyilván nem volt köze az államvédelemhez, ugye? És éppen ő képviselte az ötvenhatosokat, egy ilyen múltú ember? Naná, hogy ő írta a közös nyílt levelet a vonalas kommunista Mező Imre özvegyével, ki más? Krassó Györgyöt és a többi radikális rendszerváltót közben kiszorították a ceremóniáról, a nemzetes Laczik Erika akkor még fiatal volt, később mondta, hogy sírni tudtak volna. Nézte, ahogyan az ügynökök, meg a sok kommunista fenn parádézik az ünnepi buszon, míg ők, Krassóval lent állnak.
– Orbán Viktor tehát nyilvánosan alázta meg a kommunistákat és a »hálózatot«?
– Fantasztikus volt, hogy megtette, hogy volt vér a pucájában rá, sokan örültek neki, és politikailag is nagy húzás volt. Rajta kívül az újratemetésen Rácz Sándor mondott még emlékezetes beszédet, ő a kevés baloldali egyike, aki élete végéig hiteles maradt. Ő mondta ki, hogy a kommunista pártnak el kell takarodnia. Mert rajtuk múlt, hogy milyen volt ennek a 43 évnek a magyar élete. Idézek tőle: »a magyar népnek csak el kellett viselnie, és ebbe roppant bele a magyar társadalom«. Többször meghallgattam már ezt a beszédrészletet, és mindig beleborzongok. Most is. Tényleg beleroppantunk. Utólag mindig elképzelem Vásárhelyi Miklós arcát, olyan fejet vághatott mint Bástya elvtárs, amikor a lócitromba harapott. »Hát nem erről volt szó, kérem!«. Orbánt szerintem akkor gyűlölték meg először, mert valóban átverhette őket. De a kommunistákat átverni az hatalmas teljesítmény, mert ők maguk az átverés, a mímelés, a hazugság mesterei.”