Orbán Viktor a járványt a veszélyhelyzet kihirdetésére használta fel, hogy korlátlan és határozatlan idejű hatalmat biztosítson saját maga számára.
„A koronavírus-járvány kirobbanása óta láthatjuk, hogy Ázsia, Európa és Dél-Amerika autoriter vezetői nem csupán nacionalista retorikájukban és izolációs törekvéseikben közösek, de valami sokkal rosszabb dologban is. Mindegyikükben, az orosz Vlagyimir Putyinban, a kínai Hszi Csin-pingben, a magyar Orbán Viktorban és a venezuelai Nicolas Maduróban akad közös pont, ami meghaladja szavaikat és cselekedeteiket.
Kínában a 66 éves Hszi már eltörölte maga számára a hatalmi időkorlátot, a kormány pedig azon dolgozik, hogy visszaszorítsa Hongkong autonómiáját és kiterjessze Kína befolyását a gyógyászati eszközökkel való támogatás útján az európai és afrikai országokra. Magyarországon az 56 éves Orbán Viktor a járványt a veszélyhelyzet kihirdetésére használta fel, hogy korlátlan és határozatlan idejű hatalmat biztosítson saját maga számára. Mintha a kereskedelmi média éveken át tartó ellehetetlenítése és lerombolása, valamint a független igazságszolgáltatás megsemmisítése önmagában nem lett volna elég.
Mialatt az autoriter vezetőket az önérdek és a hatalom vezérli, és élvezik a világjárvány nyújtotta előnyöket, addig a csendesebb vezetők lehajtják a fejüket és elvégzik a munkát, amiért megválasztották őket. Mit tehetünk? Vagy az ezredfordulón született Y generáció és a hasonló értékeket valló társaink, legyenek öregek vagy fiatalabbak, összefognak és átveszik a gyeplőt, vagy minden hatalmat átruházunk ezekre az autokratákra, miközben a szemünk előtt pereg le a homokóra. Jómagam az elsőt részesíteném előnyben, de félek az utóbbitól.”