Ifj. Lomnici Zoltán védelmében

„A cím kissé megtévesztő, hiszen Zoli nem szorul rá arra, hogy mások védjék meg őt, mégis valamilyen cím alatt szerettem volna magamból kiírni azokat a gondolatokat, amik az elmúlt napokban a Zoli körül kialakult politikai indíttatású támadás kapcsán felvetődtek bennem.

Kezdeném talán azzal, hogy amikor először láttam a hírt valamelyik portálon, simán átsiklottam rajta. Majd néhány másodperc múlva tudatosodott bennem, hogy mit is ugrottam át. Ez most valami más, valami új! A történet röviden nem másról szól, mint egy nagyon durva, jog papírba csomagolt, mégis politikai támadásról. Egy elemző ellen, sőt, az egész elemzői szféra ellen.

Vadai Ágnes akciójának üzenete ugyanis nem más, mint az, hogy ha nem az általuk elképzelt gondolatok és értékek mentén nyilvánul meg valaki a közéletben, akkor az ne is nyilvánulhasson meg. Ami az egészből kiviláglik, az egy nagyon komoly félelemkeltés: hogy ezentúl senki ne merhesse elmondani nagy nyilvánosság előtt, amit gondol, amit az olvasási, kutatási élményei alapján az adott szituációban megfogalmazódott benne. Hanem létrejöjjön egyfajta belső szűrő, egy belső cenzúra, hogy »jaj, csak nehogy valami olyat mondjak, ami miatt bizonyos sajtótermékek vagy közszereplők meghurcolnak«.

Visszatérve a konkrét esetre: Zoli elemző. Konzervatív értékrenddel bíró elemző. Sőt, keresztény-konzervatív értékrenddel bíró elemző. Ezt sohasem rejtette véka alá. Ő ez alapján a gondolkodásmódja és egyébként általam rendkívül nagyra tartott olvasottsága alapján fogalmazott meg gondolatokat egy tévés beszélgetés során. Nem könnyű szakma az elemzés, hiszen szinte sohasem vagyunk minden információ birtokában a történésekről, ezért nagyfokú olvasottság és egy jó adag intuíció is szükséges egy-egy újdonságként megjelenő hír vagy történés értékeléséhez. Lehet nem egyetérteni bizonyos gondolatokkal. Ennek normális, emberi és európai(!) módja az, hogy az azzal egyet nem értők szakmai vitába szállnak és elmondják, hogy ez szerintük ezért és ezért nem igaz. Zoli megszólalásával is lehet egyetérteni és nem egyetérteni. De nem szakmai vita indult el érvekkel. Hanem egy támadás, méghozzá politikai támadás. Ennek a támadásnak az üzenete pedig az, hogy a DK-s képviselő csak a saját világnézetébe beleférő véleményeket, üzeneteket szeretné hallani a médiában. Hova tűnt a magukat a szólásszabadság képviselőinek aposztrofálók értékrendjéből a szólásszabadság (és egyébként az egész klasszikus liberális gondolatkör) egyik legfontosabb gondolata: »Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd«?

Az utóbbi időben nemzetközi és hazai szinten is megsokasodtak azok az esetek, amikor balliberális politikusok, médiumok vezetői, gondolkodók üzengetnek különböző csatornákon keresztül – titokban vagy nyilvánosan – a konzervatív értékeket valló közszereplőknek, hogy hallgassnak inkább és ne mondják el a véleményüket. Ennek itt és most megálljt kell parancsolnunk! Nemet kell mondanunk a nagyhangú politikusok és médiamogulok megfélemlítési kísérleteire.

Tehát: hajrá Zoli, kiállunk melletted!”