Nagy csata várható az uniós büdzséről

„Orbán Viktor újabban gyakran kér tiszteletet hazánknak az Európai Uniótól. Korábban enélkül is volt respektje Magyarországnak. Hogy látja?

Amióta Magyarország 2004-ben belépett az európai országok közösségébe két hétéves uniós költségvetésről történt döntés, a jelenlegi ennek az évnek a végén zárul. Mielőtt a számunkra első, 2007-ben indult ciklust elfogadták - Magyarországot akkor valóban nagy tisztelet övezte - engem, mint európai parlamenti bizottsági elnököt ért az a megtiszteltetés, hogy részese lehettem annak az 50 tagú testületnek, amely ezt a költségvetést előkészítette. Akkor nemcsak a költségvetést, és ezen belül a minket megillető támogatás összegét dolgoztuk ki, hanem egyben az új országok számára fontos felhasználási feltételeket is. Nagy viták árán sikerült elérnünk, hogy a kétéves elszámolási időt három évre bővítsék. Az önrészesedés mérséklése mellet azt is eredményként könyvelem el, hogy bár a régebbi tagok között volt némi ellenállás, de végül az áfát is beszámították a visszatérítésére nem jogosult önkormányzatok számára. Ha ez nem történik meg, akkor például egy híd megépítése a nálunk kiugróan magas 27 százalékos áfa miatt - az önrészesedést is figyelembe véve -, az önkormányzatok számára lehetetlenné vált volna.   

Hazánk kedvező elbírálásához minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy több, nálunk gazdaságilag  fejletlenebb ország akkor még nem volt az Európai Unió tagja.

Valóban, az, hogy Románia és Bulgária, majd Horvátország csak később csatlakozott az Európai Unióhoz viszonylag előnyösebb helyzetet teremtett a számunkra. Így jelentős összeget sikerült a felzárkózásunkat szolgáló kohéziós és regionális támogatás céljára elérni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Nagy-Britannia 2020. február 1-jén távozott az Európai Unióból, akkor egyértelműen meg lehet állapítani, hogy most Magyarország helyzete a várható támogatások szempontjából nem annyira kedvező, mint amilyen az előző két ciklus alatt volt, hiszen a brexittel az Európai Unió harmadik legnagyobb befizetője lépett ki.   

A Nagy-Britannia távozásával kiesett összeget miképpen lehet pótolni?

Az előző uniós parlamenti ciklus pénzügyi biztosa Günther Öttinger azt javasolta, hogy felezzék meg a veszteséget, azaz a felével csökkentsék a költségvetést, a másik felét pedig a bennmaradó tagállamok pótbefizetéssel térítsék meg. Ez az ötlet azonban nem kapta meg a szükséges támogatást. Az a kohézió barátainak elnevezett, 17 tagú csoport - benne Magyarország is -, amelyek a legtöbb pénzt kapják Brüsszeltől,- kijelentették, hogy ők hajlandók megemelni befizetéseiket, ha ezáltal biztosíthatják a korábbi támogatásokat, de a nettó befizetők elutasították a pótbefizetés gondolatát. Vagyis ez a pótbefizetés ezek szerint elmarad. Emellett az Európai Uniónak egyre több, égetően fontos új kihívással is szembe kell néznie. Az előző költségvetés elfogadása óta egyre sürgetőbbé vált a klímavédelem, és az új védelmi politika is többe kerül, hogy csak néhány dolgot említsek. Az éves költségvetésből 20 milliárd eurót ezekre az új prioritásokra kellene fordítani. Ezt nem a régi, bevált politikák - kohézió és az agrártámogatások - lefaragásával hanem új források bevonásával kellene biztosítani. 

Miképpen tudja finanszírozni Brüsszel a programokból eredő többletterheket?

A karbonsemlegességre való átállás miatt Lengyelország, de a többi között Magyarország is külön támogatási igényt jelentett be. Emellett a bevándorlással és a terrorizmus elhárításának a kérdésével is foglalkozni kell. Azt, hogy miből lehet ezt biztosítani, azt igazából még mindig nem tudjuk. Az igazság az, hogy a kiadások növelésének szükségességében általában egyetértenek a tagállamok, de hogy ezt honnan teremtsék elő, arról ez nem mondható el. Sajnos az Európai Unió költségvetése az Alapszabály értelmében nem lehet deficites, pedig a világ minden pénzintézete szívesen finanszírozná ezeket a kiadásokat.

Vannak tagállamok, amelyek úgy vélik, azért mert költségvetési ciklus közben lettek az Unió tagjai, igényt tarthatnak a korábban elmaradt támogatásokra. Ezek mire számíthatnak?

A Romániáról, Bulgáriáról és a mediterrán térség országairól van szó, melyek most szeretnének a korábbiaknál több támogatáshoz jutni, amit a bizottság előterjesztése figyelembe is vesz. Így hazánk, a V4-kel és a balti államokkal együtt arra számíthat, hogy az előző költségvetési ciklushoz képest több mint 20 százalékkal csökkenhetnek támogatások, ami nagyon fájdalmas lehet. Ezt véli a magyar kormány »büntetésnek«, emiatt is kér »több tiszteletet«, fair elbánást.”