Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Bizony, kedves Eliza, gratulálok a felismeréshez! Egész jó fele keresgél, úgy tűnik, kezdi megérteni, hogyan is működik a balliberális sajtó.
„És a végtelenségig lehetne sorolni, milyen képsorokat láthattunk az elmúlt napokban, de mégis, ezekről egy sort sem írt például a 444.hu. És ezen ponton érdemes felidézni a Madách téri tüntetésen felszólaló színművésznő gondolatait. Az egyébként liberális érzületű Sodró Eliza pár hete azt nyilatkozta 24.hu-nak, hogy bizonyos hírek nem jutnak el hozzá. Az általa olvasott sajtótermékek ugyanis egyszerűen nem írnak róla. Bán Teodóra vesszőfutását hozza fel példának és azt, hogy elképesztőnek tartja, hogy a margitszigeti szabadtéri színpad ügyéről egy Vidnyánszky Attila-interjúban olvasott először.
Diplomatikusan és roppant óvatosan úgy fogalmazott, idézem: »Persze biztos nem figyeltem eléggé, de talán azok az oldalak, amelyeket olvasok, nem foglalkoztak ezzel igazán.« Bizony, kedves Eliza, gratulálok a felismeréshez! Egész jó fele keresgél, úgy tűnik, kezdi megérteni, hogyan is működik a balliberális sajtó. Nyugodtan nézze át az elmúlt hét cikkeit!
Elvétve fog valamit találni arról, amiről fentebb írtam, azaz arról, hogy csak Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel szilveszter éjszakáján. Mert, tudja, ők úgy gondolják, hogy az ilyen hírek csak felkorbácsolják az idegengyűlöletet, és mert ők úgy látják, hogy ha esetleg beszámolnának a migráció árnyoldalairól, arról, hogy ezeknek az arab származású fiataloknak eszük ágában sincs integrálódni, vagy arról, hogy Allahot éltetve harcolnak a zsidó–keresztény Európa ellen, akkor fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország lakossága esetleg újra abba a hibába eshet, hogy megint megszavazza a tömeges és illegális migráció ellen küzdő Fideszt.
Ezt pedig a magát objektívnek hazudó balliberális sajtó nagyon nem akarja. És pontosan ezért nem írnak se a strasbourgi szilveszterről, se Bán Teodóra ügyéről. Meg még egy csomó mindenről. Mert még a végén kiderülne, hogy semmi sem olyan fekete és fehér, ahogyan azt láttatni akarják. A politikamentes kultúra hazugsága és a békés, túlképzett, háborús országokból Európába menekült szír tudósok meséje csak egyfajta történet.”