Megfejtette az Economist: ezért tombol az antiszemitizmus Európában
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Az amerikai-iráni ellentétek Albánián is lecsapódnak.
„A NATO-tag balkáni állam – csakúgy, mint a második világháború idején – elég erőt érez magában ahhoz, hogy szembeszálljon a zsidó nép legnagyobb ellenségével.
Az egész világon magasra csaptak az indulatok a nagyhatalmú iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz Brigádjai nevű elitalakulata befolyásos vezetőjének, Kaszim Szulejmáninak a likvidálása után. Ali Hamenei legfőbb iráni vallási és politikai vezető (akinek a tábornok közvetlenül volt alárendelve) sokak számára váratlanul nemcsak az akcióért felelős Egyesült Államok, hanem Albánia ellen is kirohanást intézett a január eleji incidens után.
Mint Hamenei mondta: »Van egy csöppnyi, bár gonosz európai ország, ahol amerikaiak és Irán-ellenes árulók gyűltek össze, hogy összeesküvést szőjenek az iszlám köztársaság ellen.«
Albánia 2009-ben lépett be a NATO-ba. Azóta – lehetőségeihez mérten – igyekszik a nyugati katonai szövetség minél hasznosabb tagjává válni, legalábbis kifejezni az elkötelezettségét elsősorban az Egyesült Államok iránt. Ennek jegyében fogadta be a balkáni ország egy Irán által üldözött szervezet tagjait hét éve.
Az iszlamista és marxista alapokon álló militáns szervezet, a Modzsahedin Halk (Iráni Népi Mudzsahedek, rövidítve: MEK) korábban iraki területről igyekezett elérni az Iráni Iszlám Köztársaság síita kormányának az összeomlását, bár az 1979-es iszlám forradalom idején még a mostani kurzussal karöltve vettek részt a sah rendszerének megbuktatásában. Később viszont merényletekkel próbálták aláásni a rendszert, így nem csoda, hogy a teheráni rezsim terrorszervezetként tartja nyilván a társaságot.”