Az eredmények nem számítanak a demokráciaféltőknek, hiszen Orbán maradt és maradt a rendszere is.
„A Magyarország-leckéztetés ugyanakkor továbbra is maradt, hiszen Orbán se ment sehová. Sőt! Magyarország az utóbbi években megtáltosodott mind politikai, mind gazdasági téren, ami aggodalomra ad okot. Nagyon is! Tíz év alatt Európa legsikeresebb adóreformja, legnagyobb növekedési fordulata, legjelentősebb foglalkoztatásbővülése és legambiciózusabb családpolitikája. (Ennek oka az EU-s pénzek, amit mellesleg Orbán és haverjai mind lenyúlnak, és különben is, Magyarországon kívül nem is kap senki EU-s pénzeket. És ezt még egyébként is Horn Gyula és Kovács László lobbizta ki, mert ők szakértők voltak, szemben a talpas antalli–orbáni reakciós jobboldal tagjaival, akik csak a szocializmus miatt járhattak iskolába is!)
De az eredmények nem számítanak, hiszen maradt Orbán és maradt a rendszere, sőt napról napra újraépíti magát, a demokráciát pedig természetesen lejjebb és lejjebb. De hogy ez a demokrácialeépítés az európai balliberális oldal szerint most éppen a pincében, a Demszky által megépített négyes metró vagy a földkéreg melyik rétegében áll pontosan, az a politika iránt jelentős érdeklődést mutató átlagpolgárnak sem egészen világos.
Hiszen az elmúlt tíz évben rengetegszer meg kellett tanulnia az európai hírfogyasztónak, hogy Magyarországon már megszűnt a sajtószabadság, mindig egészen, de aztán megint újra egy picit. Hiszen arról az ellenzéki szabad sajtó maradványai beszámolnak: tehát az úgy is van, nem kell összezavarni a fejeket. Aztán Magyarországon már tényleg felszámolták a pártokat és a választásokat, mert azon megmaradt maréknyi emigráns ellenálló, képviselő és polgármester erről beszámol a szabad Nyugaton. Ők ne mondanának igazat? Hiszen megválasztották őket. (Vagy hogy is van ez?)
Aztán megszoktuk azt is, hogy Magyarországon már nincsenek független bíróságok, tudják, azok, amelyek kormányvezérelt döntéseire most újra hivatkoznak a felkent nyugati demokráciaőrök. És hát persze az elnyomott civil társadalom is már többször és teljesen elpusztulhatott, amely utolsó tagjai ezen nagy elnyomásokról készülő objektív jelentéseiket az éjszaka leple alatt, titkos, föld alatti pincékben másolják és adják kézről kézre, hogy aztán egy bátor ellenzéki ellenálló azt a lezárt (!) határokon át kicsempészhesse. Természetesen Nyugatra, nem is a putyini Keletre, mert még a »kígyózó kígyók« módjára német–osztrák–francia táskás üzletemberekbe botlanának a Vörös téren.”
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
„Ha nincs Fidesz, nincs parti.”
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Óriási ováció fogadta a miniszterelnököt a rendkívüli Lázárinfón.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
