Azzal érvel, hogy ha a vészhelyzetet hirdető politikusok komolyan elhinnék, hogy csak pár évtizedre vagyunk a teljes összeomlástól, akkor radikálisabban lépnének fel. Nordhaus szerint a klímapolitikusok azt akarják elhitetni a választókkal, hogy minimális életmódbeli változtatásokkal, s valamiféle »szeressük egymást gyerekek« attitűddel valós eredményeket lehet elérni klímavédelem ügyében. Közben pedig – lévén ezek a politikusok valójában neoliberális háttérrel rendelkeznek – csak a nagyvállalatok malmára hajtják a vizet. Konzervatívként, jobboldaliként nehéz bármiben is egyetérteni Nordhaus elképzeléseivel. De egyben hálával tartozunk neki, mert leírta, milyen a valódi klímavészhelyzet. Minden más csak politikai termék, így sokszor a klímavészhelyzet meghirdetése is.
S újra itt vagyunk, ahol a part szakad: Budapesten megint nem történik más, csak látszatcselekvés. Szemben Magyarország Kormányának politikájával, ahol azon dolgozunk, hogy klímabarát energiamixünk legyen, erdőket telepítünk, az elektromobilitásban igyekszünk élen járni, s újraalkotjuk az ország öntözéssel összefüggő politikáját.
Csupa olyan dolog, ami valóban segít a klímaváltozás elleni küzdelemben.