Az alakoskodók uniója

„Az, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök a kezdetektől fogva az osztrák Johannes Hahn által olyan ragyogóan betöltött kulcspozíciót az Orbán-rezsim képviselőjének szánta, még egyszer világossá tette, hogy az EU az értékek helyett az alakoskodók közösségévé válik. Egy tiltakozásokkal és figyelmeztetésekkel teli évtized után az erősen kritizált Orbán-kormány megerősítheti a befolyását, méghozzá nem csak a tagságra törekvő balkáni országok, hanem az orosz-ukrán konfliktus, sőt, Azerbajdzsán és a Kaukázus viszonyában is. Orbán nem csak a sikereivel hencegett, hanem ugyanolyan egyértelműen elutasította a Von der Leyen által közvetetten bejelentett »szolidáris és fenntartható szétosztási megoldást« a migráció szabályozásának érdekében, mint ahogy azt az »értelmetlen« ötletet, hogy a jogállamiság kritériumaihoz kössék az EU-s támogatásokat. 

Az Európai Néppárt (EPP) frissen megválasztott elnökének, Donald Tusk egykori lengyel miniszerelnöknek a zágrábi EPP-kongresszuson tett kijelentése, miszerint felveszi a harcot »a politikai populistákkal, manipulátorokkal és autokratákkal«, úgy tűnik, nem bátortalanította el annak fő címzettjét. A Fidesz már a kezdetektől fogva úgy tesz, mintha maga függesztette volna fel a néppárti tagságát, nem pedig fordítva. Ezért mondhatja Orbán most olyan bizonyossággal, hogy a párt még nem döntötte el, bent akar-e maradni az EPP-ben!

Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megakadályozása és az, hogy Emmanuel Macron potenciális partnerként tekint Orbánra az Oroszországhoz való közeledés új stratégiájának kidolgozásában, jól példázzák az EU egykori reménységének pálfordulását. Olaszországban a kormányzó Öt Csillag Mozgalom káoszba süllyed, miközben a jobboldali populista Lega-vezető Salvini előretör. A német koalíciós kormány kül- és Európa-politikája továbbra is bénult. 

Ennek láttán Martin Selmayr, a bécsi EU-képviselet vezetője úgy látja: az EU »stabilabb, mint valaha«. Ez az alakoskodók virágkora!”