A szlovákiai magyar közösség problémáira nincs csodagyógyszer, de a választóvonalak átrendezése, illetve legalább a kísérletezés egy közös alternatíva megtalálására biztosan nem ront tovább a helyzeten. Azért, mert ezen a ponton nincs hová rontani. Szerintem nagyon is van értelme szimbolikusan támogatni, hogy készüljön egy újraértelmezett »magyar« lista, ahová sok politikust meg aktivistát vesznek fel. Ez nagyjából a legtöbb, amit most politikailag tehet az egyszerű, de elégedetlen és változtatni akaró választópolgár. Pontosabban van még egy megoldás, ami kényelmes, csak értelmetlen: nem csinálni semmit és várni, amíg az egész hóbelevanc megszűnik. Én olyan száz évre teszem ennek a kifutását.
Személy szerint megértem azokat is, akik tele vannak kérdésekkel, mert válaszokból éppenséggel nem hallottunk sokat. Mi lesz a program? Ki lesz a listán? Ki nem lesz a listán? Mi történik egy ilyen listán az MKP-s vagy a Hídas státusszal? Ezeket a kérdéseket idővel mind-mind meg kell válaszolni. Addig viszont marad a proteszt-aláírás.”