A magyarok jól döntöttek

„A hamis vádakkal szemben állnak a tények, amikről olvashatunk. A felsőoktatási dolgozók bére 2016 és 2018 között átlagosan 27%-kal emelkedik, az egészségügyi szakdolgozók bére 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő. 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos béremelés jár a vasutasoknak, a postai dolgozóknak, a regionális közlekedési társaságoknál és a víziközmű cégeknél dolgozóknak. A munkanélküliség Magyarországon 2010-ben 12 százalék volt, 2018-ra történelmi mélységben: 3,8 százalékos. Aki képes és akar, az tud dolgozni Magyarországon. A 2010-es kormányváltás óta mintegy 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a versenyszférában ez a szám 570 ezer. A foglalkoztatási ráta 2010-ben 54,6 százalék, 2018-ra 68 százalék fölötti. Az EU-ban az utolsó előtti helyről megközelítettük az átlagot. Eltöröltük az örökösödési illetéket, csökkentettük a személyi jövedelemadót a 2010 előtti 17 és 32 százalékról 15 százalékra, eltöröltük a 27 százalékos jövedelem adóalap-kiegészítést. Csökkentettük 4 százalékkal a bérek közterheit (szocho, eho), a társasági adót 19-ről, illetve 10 százalékról 9 százalékra, a kisvállalati adókulcsot 14-ről 13 százalékra, az internet áfáját 27-ről 5 százalékra.
 
2002 és 2010 között, a szocialisták kormányzása idején a gáz ára kétszeresére, az áram ára háromszorosára emelkedett, 2010 után a Fidesz-KDNP kormány véget vetett ennek a negatív folyamatnak. Átlagosan 25 százalékkal csökkentettük a háztartások rezsijét, a víz-, csatorna- és gázdíjakat. A szolgáltatókat köteleztük az árak csökkentésére és a fogyasztók megfelelő tájékoztatására. A magyar családok háztartási rezsiköltségei összjövedelmükhöz viszonyítva mind a közép-európai régióban, mind európai uniós összehasonlításban kiemelten magasnak számítottak. A rezsicsökkentés eredményeképpen a háztartási fogyasztási kategóriában euróban számolva a magyar családok fizetik a második legkevesebbet a földgázért és az áramért is Európában. Az élelmiszer-áfa csökkentése kedvezően befolyásolja az érintett termékek fogyasztásának változását. A családi adókedvezmény segítség a három gyermekes, vagy legalább három gyermeket vállaló házasok lakáshoz jutásában. Legalább 144 ezer gyerek kap napi háromszori étkezést szünidőben is. Több mint egymillió diák kap ingyen tankönyvet. A felsorolást pedig hosszan lehetne folytatni, melyek csak további alátámasztását adnák annak, hogy a kormány mi mindennel fejlesztette az országot. Ha mindent nem is lehet itt felsorolni, azt azonban fontos kiemelni, hogy az önkormányzatok konszolidálása nélkül, mely a Fidesz-KDNP parlamenti többségének köszönhető, a helyi közösségek egy végeláthatatlan adósságspirál rabjaiként görgetnék maguk előtt a szocialisták által felvett hitelek vaskos tartozásait. 
 
Az a tény tehát, hogy Magyarország jobban teljesít, amit a számok is igazolnak, egyben azt is mutatja, hogy van mit veszítenünk: azt, amiért a magyar emberek megdolgoztak az elmúlt évek során. Ezért éppúgy meg kell becsülnünk saját teljesítményünket, mint azt, amire elődeinktől kapott alapként építkezhetünk. Ezeréves keresztény államiságunk ez a sziklaszilárd talapzat. Az országnak, a magyar nemzetnek és a településeknek ezért érdekében áll, hogy ez az építkezés folytatódjon. Ezt pedig a számok alapján is, csak a Fidesz és a vele szövetségben lévő magyar emberek együttesen képesek végrehajtani.”