A kötelező kvóták ügyét lezártuk

„– A konzervatív EPP csúcsjelöltjeként egyértelműen megnyerte az európai választásokat, de júliusban mégsem lett az Európai Bizottság elnöke. Hogy érzi magát most? 

– Minden politikus tudja, hogy együtt kell élnie a kudarcokkal. Számomra ez egy súlyos csapás volt. A legmélyebb meggyőződéseimért küzdöttem: egy demokratikusan egyesült Európáért, amiben a polgárok közvetlenül is részt vesznek a döntéshozatalban. 

– És most? 

– A legfontosabb, hogy a kudarc után ismét felálljon az ember. Ezért azt mondom, hogy örülök az EPP frakcióvezetői tisztségének. Azt akarom, hogy a Bizottság erős legyen. Támogatom Ursula von der Leyent. Ő egy meggyőződéses européer, aki az EPP politikájával ért egyet. Tudja, hogy egy erős Néppárt nélkül ő is gyenge lenne. 

– Ez meglepően józanul hangzik. 

– De így van. 

– Búfelejtőnek megígérték Önnek az Európai Parlament elnöki tisztségét 2022–től. Elvállalja? 

– A Parlament elnöki tisztsége egy erős hivatal és egyértelműen nem fájdalomdíj. Fontos feladat az európai polgárok által választott kamara vezetése. A kérdés, hogy én leszek-e a következő elnök, két éven belül eldől. A köztes időben még sok minden történhet. 

– Hogyan kell Európának a Trump és Johnson-féle populista politikusokra reagálnia? 

– Nem hagyhatjuk, hogy Trump, Johnson, sőt, hogy Erdogan zsaroljon bennünket. Az ő módszerük a kiszámíthatatlanság. Európa ezt nem hagyhatja annyiban. 

– Számít arra, hogy október 31-én megtörténik a Brexit? 

– 50:50 az esély. 

– Pontosabban? 

– Fogalmam sincs. Johnson miniszterelnök a nyilvános megszólalásaival eléggé elbarikádozta magát, nemigen van játéktere. Az EU nyújtja ugyan a kezét, de nem veszélyeztethetjük az európai belső piacot. Ha Londonnak nem sikerül megegyezést kötni a kormány és a parlament között, akkor sem hagyhatjuk, hogy a Brexit káoszba fulladjon. 

– És akkor? 

– Akkor a Johnson-kormánynak egy második népszavazást kell kiírnia. A briteknek

A Brexit-káoszt sem a Westminsterben, sem a brit nyilvánosságban nem támogatja a többség.

– Milyen témákkal kell novembertől foglalkoznia az új bizottságnak? 

– Fontos területeken kell újrakezdenünk. 

– Az újrakezdést szinte minden európai választás után szorgalmazzák. 

– Komolyan mondom. 

– Hol van szükség újrakezdésre? 

– Három területre gondolok. Először is: a kelet-nyugati megosztottságot fel kell számolni. A nyugat-európaiaknak fel kell fogniuk, hogy

Például Lengyelországban is vannak olyan ellenzéki erők, akik szenvedélyesen küzdenek a jogállamiságért. Mindeközben a szélsőjobboldali Le Pen pártja az EP-választásokon a legerősebb párt lett Franciaországban. 

– Másodszor? 

– Teljes újrakezdésre van szükség a migrációs kérdésben. A Juncker-bizottság terveit blokkolták. Öt év telt el, ami szinte teljesen leépítette az európai szolidaritást. Nagy szükségünk van egy teljesejn új javaslatra, ami a migránsok elosztását célozza.

Belső szolidaritásra van szükségünk, de a külső határok védelme és a kibocsátó országok megsegítése most elsőbbséget élvez. Az uniós határvédelmi hivataloknak kell eldönteniük, hogy egy adott migránsnak van-e esélye menedékjogot kapni – és ha nincs, akkor azonnal el kell távolítani. 

– Hol van még szükség beavatkozásra?

– A külkapcsolatokban, elsősorban Törökországgal kapcsolatban. Törökország egyre agresszívebb politikát folytat. Erdogan alatt az ország egyre csak távolodik Európától és a demokratikus alapértékektől. Végérvényesen

– A Törökországból Európába érkező migránsok száma ismét növekszik. Ankara láthatóan lazítja a határellenőrzést. 

– Erdogan tudja, hogy hamarosan döntenünk kell a vele kötött megállapodás meghosszabbításáról. És éppen ebben az időben emelkednek ismét a számok. De nem hagyjuk magunkat zsarolni. Aki a migrációs paktummal játszik, kockára teszi az EU és Törökország közötti gazdasági kapcsolatokat. Jó, ha ezt tudja Törökország.

– A jövőben is folytatni kell az együttműködést Törökországgal migránsügyben? 

– Az EU, ahogy megállapodtunk, 2016 óta majdnem hatmilliárd euróval támogatta a segélyszervezeteket és civil szerveződéseket, hogy segíteni tudják a menekülteket. Szóval ott helyben segítünk. Én amondó vagyok, hogy a Törökországgal kötött megállapodást 2019-en kívül még több évre meg kell hosszabbítani, a hozzájárulásunkat pedig igény szerint megemelni. A pénzt jól fektetjük be. Segít a menekülteknek Törökországban, egyben hátrányos az embercsempészek machinációinak. De az fontos, hogy a török kormány a migrációs paktum kérdésében konstruktívan és partnerként viselkedjen.”