Nem az ígéretek földje

„Nem könnyen fogható a Fidesz kampányban, hiszen az a benyomás, hogy soha nem ígér semmit, így nincs is rajta mit számon kérni. Azon az alapon választották meg nyolc éve, hogy az előd alkalmatlannak bizonyult, majd erős kihívó hiányában csak annyit kellett mondaniuk, hogy folytatják. (...)

De nyolc évről mégiscsak illik ígéretkasszát is készíteni, s ehhez azért adtak muníciót a kormánypártok. Érthető, hogy visszafogták magukat, hiszen amit állítottak nyolc, illetve négy éve, abból mára jórészt ellenük fordítható tagadás lett. A legmarkánsabb 2010-es állítás szerint tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Orbán Viktor a tétet még meg is emelte azzal, hogy ezt jórészt a termelő szektorban, a kis- és középvállalkozásokra építve teszik. És úgy néz ki, hogy a számmal magával időarányosan meg is vannak. 750 ezer a pluszfoglalkoztatott. Igaz, ide tartozik 180 ezer közmunkás, akik aligha nevezhetők termelőknek és a kkv-khez sincs közük. A korai nyugdíj lehetőségének elvétele, 40 ezer plusz ember és a nyugdíjkorhatár már korábban elhatározott, de ebben az időszakban beköszönő bőséges emelkedése a 60 és 64 év közötti korosztályban további 176 ezerrel növelte az aktívak számát.

Ehhez jönnek a hivatalos számolásban legalábbis a százezres nagyságrendben számításba vett külföldön dolgozók. A felpörgött német gazdaságnak köszönhetően a feldolgozóipar felvett nyolc év alatt 160 ezer embert. A tízezermilliárd forintos uniós támogatás 55-70 ezer munkahelybe segített be. Az állam a közigazgatásba és a védelmi szférába vett fel 150 ezer embert. Ez így még több is mint 750 ezer. Idetartozik, hogy ezen a fronton – például a meglévő munkahelyek megtartását segítve – valóban sokat is tett a kormányzat. (Köszönet az adatokért az Indexnek, Csurgó Dénes cikkének.)

Ez a vállalás tehát csak formálisan teljesült, de mégsem volt teljes blöff. Nem így a következő tétel. A 2010-es kampányzáróból idézzük Orbán Viktort: »Eldől, hogy (…) marad-e az a szégyenteljes helyzet, amelyből az emberek továbbra is elvágyakoznak. A fiatalokon a sor, hogy kimondják, torkig vannak az elmúlt évek politikájával, amely minden kaput bezárt előttük, és elküldte őket a saját hazájukból.« Túl azon, hogy nem küldtek el senkit sehonnan, még a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint is háromszázezer magyar munkavállaló dolgozhat jelenleg külföldön. 2011-ben kilencvenezren voltak. Ha túlzottnak mondanánk is Matolcsy György félmilliós becslését a magyar vendégmunkásokról, akkor is bőven megháromszorozódott a számuk a két Orbán-ciklus alatt.”