Márciusi ifjak, áprilisi törvények – mi ’48 valódi üzenete

„Súlyos hibát vét, aki az Alaptörvényre, mint egyszerű jogi normára, jogtechnikai megoldásra tekint. Aki úgy szemléli, mint a többi jogszabályt, megfeledkezve annak szimbolikus, a nemzet egységét kifejező mivoltáról. Amikor 1989. október 23-án Szűrös Mátyás az Országház erkélyéről kikiáltotta a Köztársaságot, az Alkotmány aznap hatályba lépő szövege még a demokratikus szocializmus értékeit védte. Abszurd, mint ahogyan az is, hogy a 89-es alkotmányozást az MSZMP KB vezényelte le a pontos ütemtervtől az egyes munkacsoportok felállításáig. Azóta sokan úgy gondolják, hogy 1989 és a rendszerváltás egy hamis illúzió volt, 1848/49 és 1956 megcsúfolása. Most az új Alaptörvényen a sor, hogy véghezvigye azt, amit akkoriban nem tudtak, vagy nem mertek a hatalom letéteményesei.

Az április törvények nem lettek volna márciusi ifjak nélkül és a márciusi ifjak véráldozata fabatkát sem ért volna az áprilisi jogi vívmányok elfogadtatása nélkül. Petőfi, Vasvári, Jókai és Irinyi tanúságtétele üzenet a ma embere számára, a 12 pont Magyarország függetlenségének és identitásának megőrzése szempontjából sohasem volt aktuálisabb, mint napjainkban. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott, a magyar ifjúságra most újra szüksége van a hazának. Március 15-i nemzeti ünnep előestéjén pedig levélben üzent a Kárpát-medence minden táján élő magyaroknak, amelyben összetartozásunkról, valamint szabadságunk és ezeréves kultúránk megvédésének fontosságát hangsúlyozva. Itt az idő… ”