Izgalmas négy év jön

„Az LMP most lép egyet előre, jövő tavasszal megközelítik a tíz százalékot (Schiffernek ez soha nem sikerült), ezzel magukat sok választó szemében a potenciális váltópárt helyzetébe emelik. A nagy kérdés, hogy képesek lesznek-e belenőni ebbe a jelenleginél sokkal nagyobb kabátba, képesek lesznek-e leválasztani magukról eddigi bázisukat, a nagyvárosi környezetvédő széplelkeket, és nagy méretekben (nem pedig Kishantosban) gondolkodni képes, ütésálló, kitartó politikusokkal beszállni a versenybe. Valószínűbb, hogy nem, de az igennek is van esélye.

A Momentum ma egy illúzió, jövő nyárra egy illúzió emléke marad csupán. A hatalmas sikerként tálalt NOlimpia akciójuk nem volt egyéb, mint annak demonstrálása, hogy Budapesten él háromszázezer olyan ember, aki szeretné, ha a Fidesz megbukna. Ezt azonban addig is tudtuk. Azóta tökéletesen sikerült rögzíteni magukról az elkényeztetett belvárosi úrigyerekek imázsát, márpedig a választó nem az alapján dönt, hogy a pártok mit mondanak magukról, hanem hogy ő mit gondol róluk. És ezt gondolja. A Momentum valójában annyit sem nyom a mérlegen, mint egykor a Milla. És hol van már a Milla?

A többiek, Aprajafalva lakói? Bokros Lajos az ő szemüvegével és bajuszával színfoltként velünk marad, itt lesz Fodor Gábor, a füttyös kedvű Juhász Péter – mind velünk lesznek a következő négy évben is, mint egy immár megkedvelt vígjátéksorozat szereplői, akik közül ha valaki kiszállna, már hiányozna nekünk.

Végül csupán egy kérdés marad: a politikára is igaz-e a közgazdaság egyik alaptétele, hogy a kereslet előbb-utóbb megteremti a kínálatot? Magyarországon van kereslet a jelenlegitől eltérő baloldali politikára és politikusokra. Vajon kínálat is támad-e a következő négy évben? Az erre adott válasz döntheti el a 2022-es választásokat.”