Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
Az elmúlt három év menekültellenes kampányai miatt a kormánymédián okosodó állampolgárok között a félelem- és a gyűlöletérzés már tapintható, a lappangó erőszak itt van közöttünk.
„Az elmúlt három év menekültellenes kampányai miatt a kormánymédián okosodó állampolgárok között a félelem- és a gyűlöletérzés már tapintható, a lappangó erőszak itt van közöttünk. Az állandó harckészültség miatt félünk a migránsoktól, a menekülőktől, Brüsszeltől, Sorostól, az Európai Uniótól, a Soros-bérencnek nevezett ellenzéki politikusoktól, a civilektől. Az utóbbi napokban a pécsi, a debreceni, a székesfehérvári testület hozott civilellenes határozatot, majd csatlakozott hozzájuk Szita Károly kaposvári polgármester, a Megyei Jogú Városok Egyesületének elnöke, aki más települések önkormányzatait is rávenné a hasonló véleménynyilvánításra. Mondván, jobb félni, mint megijedni. Ami azért is érdekes, mert mielőtt a Fideszhez csapódott volna, a rendszerváltás környékén még zöld civil szervezetekkel közösködött Szita, zöldpárt alapításában segédkezett.
A másik kártékony hatás, hogy a menekültellenesség felszítása az igazi kérdésekről tereli el a figyelmet. Nem csupán az égető szociális, egészségügyi, oktatási, földügyi és környezeti problémákra gondolok. Arra is, hogy a globális menekültválság okairól és a lehetséges hozzáállásról tisztességesen kellene beszélgetnünk egymással. Senki nem vitatja, hogy napjaink népvándorlása rendkívül súlyos, számtalan régiót, országot, földrészt érintő kihívás. Okai a helyi háborúk, a politikai és vallási üldözés, az éghajlatváltozás, az éhezés, a növekvő egyenlőtlenségekkel járó szegénység. Világjelenségről van szó, a problémát egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani.
Hazánkban a gyűlöletkampány helyett arról kellene diskurzust folytatni, hogy melyek a népvándorlás okai, ki az igazi menekült, ki a gazdasági bevándorló. Hogy mi a különbség, ha a háború, a börtön és az éhhalál elől menekül valaki, vagy a remélt gazdagság, a nyugati élet csábítja. Hogy mit tehetnek a szakhatóságok a potenciális terroristák kiszűréséért. Hogy a menekültügyi eljárásra várakozók számára hogyan lehet emberséges körülményeket biztosítani. Hogy mit tesz Magyarország az éghajlatváltozás ellen, azért, hogy kevesebb legyen a klímamenekült. Vitassuk meg azt is, hogy miért kell azonnal beszüntetni a letelepedési kötvényeket, és hogy miért indulnak el hazánkfiai Nyugat felé.”