Őszintén reménykedünk abban, hogy nem Orbán Viktor a magyar politika utolsó válasza az európai kérdésekre.
„A német kormányalakítási gondok viszont jó hírnek számítanak néhány közép-európai kormánynak, így a magyaroknak és a lengyeleknek, akik kimondottan örülhetnek, hogy Berlin nem annyira figyel rájuk. Épp ebben az időszakban jelent meg egy nyílt levél, amit többek között Hans Eichel korábbi szocdem pénzügyminiszter is aláírt, és amelyben azt sürgetik, hogy az uniós pénzek átutalását fagyasszák be Magyarország irányában. Ezt ön hatékony és lehetséges módszernek tartja, hogy megregulázzák a magyar kormányt?
Általánosságban nagyon fontosnak tartom, hogy az európai uniós alapértékeket és megállapodásokat minden országban, így Magyarországon is betartsák. Erről nem lehet lemondani, különösen azok után nem, hogy erre mindenkinek külön is felhívtuk a figyelmét. Azt nem tudom, hogy a német kormány jelenlegi helyzetében nyitott lenne-e ilyen »gyorsított eljárásra«, de óvnám a túlzott reményektől azokat is, akik azt hiszik, hogy sokáig eltart még az instabilitás. Én úgy látom, hogy Emmanuel Macron francia államfővel újból lendületet kap Európa, és a német-francia motor ismét beindulhat, amiben egyébként a szociáldemokraták abszolút érdekeltek. Ha ez a motor beindul, akkor az Ön által említett kérdés is napirendre kerülhet. Ne higgye senki, hogy Lengyelország vagy Magyarország túl sokáig szélárnyékban maradhat.
Tegyük fel, hogy az SPD ismét kormányra kerül és az Önöké lesz a külügyminisztérium. Nagyobb figyelmet fordítanának Közép-Európára, mint korábban?
Az SPD-s külügyminiszterek mindig határozottan fogalmaztak a magyar ügyekben, még ha a koalíciós kormányon belül nehéz is volt közös politikát találni, lévén Merkel asszony a néppárti családon belül többször is szembekerült Orbán Viktorral, miközben a bajor CSU vezetője, Horst Seehofer még pártkongresszusukra is meghívta a magyar miniszterelnököt. De azért lássuk be, elég sok válsággal kell egy német külügyminiszternek megküzdenie, többek között ott van Oroszország, Törökország vagy a transzatlanti politika, és akkor a menekültválságot, a spanyol helyzetet vagy a Közel-Keletet nem is említettem. Nem lehet azt várni, hogy Magyarország mindennap a középpontban legyen. De azért őszintén reménykedünk abban, hogy nem Orbán Viktor a magyar politika utolsó válasza az európai kérdésekre...”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Megszellőztették a hírt.
A lengyel közvélemény válaszokat vár Budapesttől a menedékjog ügyében.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
