Schröder üzlete Putyinnal

„Az ember igazságérzete nem valami fejlett. Nekem például úgy tíz évvel ezelőtt, Gyurcsány és Putyin tárgyalásainak – vagy inkább gusztustalan bratyizásainak – idején leginkább az orosz elnök KGB-s múltja jutott eszembe, meg olyasféle bölcsességek, hogy na tessék, a zsák már megint megtalálta a foltját.

Amióta viszont Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, egész más színben tűnnek fel a dolgok. Azóta állandóan eszembe jut orosz kulturális elkötelezettségem, műfordítói munkásságom, amelynek során közel húsz orosz vers- és prózakötetet fordítottam magyarra, és számtalan tanulmányt írtam és szándékozom írni a továbbiakban is az orosz irodalom témakörében.

És persze közben kissé röstelkedve állandóan eszembe jut, hogy bizony az ember igazságérzete tényleg nem valami fejlett. Még akkor sem, ha Orbán és Putyin kapcsolata mégiscsak mentes a magánélet ízléstelen sallangjaitól, és kizárólag Magyarország érdekeit szolgálja.

Aztán itt van az ellenzék, amelynek egy része valamikor Putyinon csüngött, ellenben manapság őt magát egy emberként gyalázzák, és többek között gyilkosnak nevezik, a magyar miniszterelnököt a cinkosának, Paksot pedig az emberiség elleni bűntettnek, a korrupció melegágyának tartják. Róluk aztán még inkább eszembe jut, hogy bizony, az emberek igazságérzete úgy általában sem valami fejlett.

Éppen ezért távolodjunk el egy kissé önmagunktól, és vizsgáljuk meg a kérdést egy harmadik fél, nevezetesen Németország, illetve a volt szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder esetének szemszögéből. Így minden bizonnyal sikerül egy elfogulatlanabb, tárgyilagosabb képet kialakítani Vlagyimir Putyin személyéről és az Oroszországgal való mindenkori kapcsolatok mibenlétéről.”