Nyílt levél Hosszú Katinkának

„Ezért szeretném tisztázni: tűkön ülök, hogy ott legyek a budapesti kommentátori állásban, és közvetítsem Katinka valamelyik úszását. Minden egyes alkalommal ki fog ugrani a szívem, amikor feláll a rajtkőre (ahogy a többi magyar versenyzőnél is), és szívvel-lélekkel drukkolok majd neki. Őszintén hálás vagyok azért, hogy láthatom és láthattam élőben őt, a sportág egyik vitán felüli legendáját.

Tisztelem és becsülöm az eredményeit, és azt az elképesztő munkát, amit beletett. De elegem van a nyílt levelekből, abból, hogy soha nem láthatok vele élő interjút, lassan már tévés interjút sem, csak nyomtatott sajtóban megjelent cikket, ahol le lehet ellenőrizni a kérdéseket, és többszörösen át lehet írni a válaszokat.

Elegem van a pletykákból, amelyek valóságtartalmáról egyszerűen nem lehet fogalmunk, mert nincs, aki feltehetné a kényes kérdéseket szemtől szembe.

Elegem van, hogy összefogásra szólít fel, amikor neki szüksége van rá, de hallgat, amikor más érdekében kellene felszólalnia. Elegem van abból az elvakult imádatból, ami őt övezi, és amiért nem lehet beszélni az esetleges hibáiról, nem lehet kritizálni még akkor sem, ha azt nem bántó szándékkal teszi az ember, hanem azért, mert valami birizgálja az igazságérzetét.

Nyíltságot szeretnék már, nem levelet. Amúgy meg: hajrá, Katinka!”