„Összesen két olimpiát és négy világbajnokságot közvetítettem az Eurosporton, és bizony számtalan alkalommal éltünk mi is Jenő-féle »vészmegoldással«: az első néhány futam alkalmával mondtuk el a tarsolyunkban lévő érdekességeket vagy latolgattuk a magyar esélyeket. Ehhez persze szükség volt érdekességekre, valamint a sportág és az ellenfelek ismeretére, így nagyjából be tudtuk lőni a magyar induló várható eredményét. És bizony mi is bakiztunk. Kicsiket és nagyokat is. Volt, ami felett próbáltunk átsiklani, és volt, amiért ott, élő adásban elnézést kértünk. Mert bizony erre is van lehetőség.
Sajnálom Jenőt, mert rosszkor, rossz helyen bakizott. Nagyot. Az olimpián egyszerűen nem fér bele a felkészületlenség, több millióan figyelik minden szavát, és biztos, hogy akad a nézők között olyan, aki észreveszi a stiklit. Ezek pedig most már nem egy fórum mélyén lapulnak, mint tíz éve, hanem rohamos sebességgel terjednek a világhálón. Minden egyes ki (nem)mondott szónak következménye van.
Ennek ellenére szomorú, hogy egy figyelmetlenségből, egy rossz kommentátori döntésből fél nap alatt összeesküvés-elméletet lehet gyártani. Szomorú, hogy egy úszóversenyből is lehet migráns-kérdést generálni, hogy zsigerből teljes a bizalmatlanság, mindenki azonnal a legrosszabb szándékot felételezi anélkül, hogy venné a fáradságot, és megkérdezné az érintetett, hogy pontosan mi történt. Külön cikket érdemelne ennek a háttere, az, hogy egy ilyen helyzetre, miként született a közvélemény reakciója, a számtalan ítélkező cikk, és a kissé szerencsétlen, megkésett magyarázat a köztévétől.
A legszomorúbb pedig mégis az, hogy az MTVA közleményéből a legfontosabb mondat kimaradt: Elnézést kérünk, hibáztunk!”