Nemzeti ünnep, vagy amit akartok

„A mostani ünnepet külön bearanyozta az érdemrend visszaadási roham. Az ok ismert: Bayer Zsoltot kitüntették és ettől egycsapásra mindenkinek elmenetek otthonról. A baj kétféle tünetcsoport formájában jelenik meg.

Bayer ellenfeleinek egy része visszaküldi a kitüntetést az adományozónak. Illetve egészen pontosan nem annak, mert ők vagy a D-209-estől kapták, vagy a Pojácától, és nekik – szerencsére – már nem lehet visszaküldeni. Ezzel nincs mit kezdeni, az övék, oda küldik ahová akarják. Olvastunk olyan emberről, aki a kémiai Nobel-díját veszítette el a makaó nevű szerencsejátékon, ez mégiscsak egy becsületesebb eljárás.

Az érdemrend-fóbiában szenvedők egy másik része viszont írásműveket követ el, melyeknek lényege ismét csak kétféle. Az egyik a régi megszokott rasszizmussal, antiszemitizmussal és homofóbiával operáló vonal. Eszerint a derék skribler folyamatosan és visszaesőként elköveti ezeket a bűnöket és nem érdemli meg, hogy a hon oly nagyszerű fiaival együtt bírja e kitüntetést, mint Marjai elvtárs (Kádár egyik miniszterelnök-helyettese, központi bizottsági tag stb.) vagy Fekete János elvtárs (a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, aki Lektor fedőnéven jelentett a Belügyminisztérium II/4-es hírszerző osztályának, egyébként pedig államadósságunk atyja). Ők persze már nem fogják visszaküldeni, hiszen eltávoztak, hogy az elé a bíróság elé álljanak, melyet mi magunk elmulasztottunk felállítani.

Ezeket figyelembe véve talán Bayer Zsoltnak kellett volna elutasítania a kitüntetést.”