Nekünk, akiknek az offshore lovagok offshore lovagok maradnak, nekünk, akiknek a mutyi az mutyi marad, nekünk bizony a nemzetárulás is nemzetárulás marad. Így Hiller István is az marad, amivé 2004. december 5. kapcsán lett. És pont.
„Hiller a teljes jobboldali szavazótábor számára egydimenziós politikus. Konkrétan az a személy, aki bejelentette 2004 őszén, hogy arra kérik a magyarországi magyarokat, szavazzanak nemmel a kettős állampolgárságra, a »23 millió román munkavállalóra« (Copyright by Kovács elvtárs), és aki a Gyurcsány-korszak második legbefolyásosabb embere volt a szocialisták vezette kormánykoalícióban, egyben az MSZP első embere.
Ezen a megmásíthatatlan, szégyenletes tényen semmi nem változtat. Sem az, hogy a migránsvonulás kapcsán Hiller egy kicsit maszatolt kerítésügyben, miszerint nem szereti a kerítést, de nem tud jobbat nála, sem az, hogy éppen oktatási ügyekben milyen álláspontot képvisel. A magunkfajta magyar demokratáknak – akár urbánus, akár népi, de mindig is konzervatív világlátásúaknak, akik nem kell hogy magyarázzák, hogyan keveredtek a vadkonzervatív politikai tábor élére – Hiller István marad az, ami volt: saját nemzettársainak megtagadója, és ami még nagyobb bűn, erre buzdító politikus. Mi emlékszünk – de aki nem, az nézze meg újra – a 2004. december 2-i négypárti tévévitára, amelyben az MSZP-t pártelnökként Hiller képviselte. S arra is emlékszünk, hogy első számú politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc e szavakkal zárta a határon túli szervezetekkel folytatott tévévitát a kormány és a Hiller vezette MSZP álláspontjának összefoglalásaként: »nem a szavazásra, nem az igen szavazására, hanem az attól való távolmaradásra biztatok, hogy ne erőszakkal próbáljuk megoldani azt, amire nincsen még kész a magyar nemzet«.
Szóval, ettől kezdve hagyjuk az egyéb pávatáncos mozgásokat és nyilatkozatokat Hiller irányába. S leginkább nem lehet elnézőnek lenni egy ilyen súlyú nemzetmegtagadás után semmiféle politikai sminkeléssel szemben. Nekünk, akiknek az offshore lovagok offshore lovagok maradnak, nekünk, akiknek a mutyi az mutyi marad, nekünk bizony a nemzetárulás is nemzetárulás marad. Így Hiller István is az marad, amivé 2004. december 5. kapcsán lett. És pont.”