Elértük a mélypontot

„Tizenegy év után távozik a Rugóláb LSE éléről, ezt közleményben hozta a világ tudtára. Mi adta meg a végső lökést az elhatározásához? 

Lassan érlelődött bennem. Sok emberrel beszélgettem a tervemről, aludtam rá egy napot, de azután sem láttam másképp a helyzetet, így meghoztam a döntést. Az első komoly meglepetést az jelentette számomra, amikor kiderült, hogy a nemi erőszak miatt elítélt Kiss László súlyos tette után ennyi időn át foglalkozhatott fiatalokkal. Még ha ezen túltettem is volna magam, megszólalt az ügyben Gyárfás Tamás. Az úszószövetség elnökeként gyakorlatilag megpróbálta elkenni a problémát, mintha fekália lenne: azzal védte meg a volt szövetségi kapitányt, hogy már megbűnhődött, és uszodai berkekben egyébként is csomóan tudtak már a nemi erőszakról. Ha úgy vesszük, ezzel Gyárfásnak valahol még nagyobb a felelőssége a történtek miatt, mint Kissnek. Ezután olyan felháborító megnyilatkozások következtek, mint hogy az áldozat könnyen kapható volt, vagy hogy az úszólányok valójában »adakozó természetűek voltak«. Ezzel elértük a mélypontot, ez a halottgyalázás határát súrolja (Kissék áldozata már elhunyt – a szerk.). Úgy érzem, az elmúlt időszak sportolókat érintő dopping- vagy drogügyei eltörpülnek a mostani helyzet mellett. Egy negyvenes éveiben járó férfival és több hölggyel is volt alkalmam beszélgetni, akik sírva meséltek az őket ért szexuális zaklatásról. Egy ilyen eset lelki terhét akár egész életén át cipelheti az ember.

A szövetség kommunikációja valóban elhibázottnak tűnt. Az érvrendszerükből mintha hiányzott volna az egyik legfontosabb elem: Kiss László nem mondta el, hogy szerinte mi történt az uszodai lakásban 55 éve, csak azt említette meg, hogy koncepciós eljárás volt ellene. Gyárfásék az ő sztorija nélkül próbálták morálisan felmenteni azzal, hogy fantasztikus sikereket adott a magyar úszósportnak, meg hogy sokan tudtak már erről korábban. 

Azután, hogy a szövetség ilyen döbbenetes magyarázattal kezdett szerecsenmosdatásba, én három kérdést tennék fel minden politikusnak és sportvezetőnek a jelen helyzetben: 1. Tudott-e az illető arról, hogy uszodai berkekben ismert volt Kiss László nemi erőszakos ügye? 2. Edzhet-e gyerekeket olyan ember, akit korábban szexuális bűncselekmény miatt elítélt a bíróság? 3. Dolgozhat-e sportvezetőként olyan valaki, aki alkalmaz egy szexuális erőszak miatt elítélt embert? Nálam mind a három kérdésre nem a válasz. Arra szeretném kérni az újságírókat, hogy ezt a három kérdést tegyék fel minden szembejövő politikusnak és sportvezetőnek a következő időszakban. Ők egyébként minden bizonnyal eddig is boldogan nyilatkoztak volna már az ügyben, csak biztosan nem találtak mikrofont.”