Budapestre utazott a román kormányfő: erről tárgyalt Orbán Viktorral
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
Nem megyek olyan országokba, ahol nem érezhetem magam biztonságban, mert a helyi kormány túl közel áll Moszkvához. Jelenleg nem szívesen mennék Magyarországra sem, mert a kormány késznek látszik Putyin orosz elnöknek tetsző szívességeket tenni. Interjú.
„Nem félti az életét?
Nem vagyok annyira naiv, hogy azt mondjam, nem félek, de a feleségemmel együtt tudjuk: helyes, amit csinálok. Azért hagytam el Oroszországot, mert ott hamar eltettek volna láb alól. Igyekszem óvatosan élni, de amit csinálok, nem teszi biztonságosabbá az életemet. Nem kapok nyilvános fenyegetéseket, de tudom, hogy gyűlöl a moszkvai hatalom, és az orosz televízióban az utóbbi hetekben is több lejárató műsort szenteltek nekem. Nem iszom teát ismeretlenekkel, és nem megyek olyan országokba, ahol nem érezhetem magam biztonságban, mert a helyi kormány túl közel áll Moszkvához.
És Magyarországot hová sorolja?
Örülök, hogy kiadták a könyvemet, de amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, nem szívesen mennék Magyarországra sem, mert a kormány késznek látszik Putyin orosz elnöknek tetsző szívességeket tenni. Egyébként Putyin hozta létre azt az atmoszférát, amelyben az Orbánhoz vagy a Marine Le Penhez hasonló politikusok megerősödhettek. Ha ő megbukik, annak szerintem komoly következményei lesznek európai barátaira és követőire nézve is.
De Putyin egyelőre ura a helyzetnek, és otthon változatlanul népszerű, bár az olajár összeomlása és a szankciók miatt válságban van az orosz gazdaság.
Az oroszországi lejtmenet addig folytatódik, amíg fel nem robban a rendszer. Az orosz államfő már ellenségkereséssel és konfliktusok szításával igyekszik stabilizálni a helyzetét. Az egyetlen célja a hatalom megtartása, s ebben partnere a média, amely nem az egyre elviselhetetlenebb belső helyzettel foglalkozik, hanem azt ismételgeti, hogy az országot veszélyes ellenség veszi körül. Márpedig ha nem állítják meg Putyint, a balti államokat is fenyegetni fogja.
Nem lát esélyt békés átmenetre?
G. K.: Nem hiszem, hogy más sors várna rá, mint a többi diktátorra. Esze ágában sincs lemondani a tisztségéről, s biztos vagyok abban, hogy amikor a helyzet már valóban elviselhetetlen lesz, rezsimje utcai tiltakozások és az eliten belüli leszámolások révén bukik majd meg. Csak remélem, hogy az átmeneti időszak során a lehető legkevesebb erőszakra lesz szükség. Akik azt ismételgetik, hogy Putyinnal a hatalomban még mindig jobb a helyzet, mint az őt követő bizonytalanság idején, egyszerűen nem értik, mi történik az országban.”